Századok – 1891
Értekezések - ORTVAY TIVADAR: Az Ajtony és Csanád nemzetségek birtokviszonyai Délmagyarországon 263
276 AZ AJTONY- ÉS CSANÁD-NEMZETSÉGEK STE. egyéb szükségleteket is kellett szemelőtt tartania. Még az emberséges sugallatra is kellett hallgatnia. Egy-két nyomból bizvást vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a csatát vesztett Ajtonynemzetség nem lett éppen mindenéből kifosztva. Nagy része, java-szine amúgy is oda veszett a véres ütközetben. Ami csekély része megmenekülhetett, az könnyen jelentette be meghódolását s a kereszténységre való áttérését. Ha mi körülményesen ismernők e nemzetség belső történetét, aligha nem jönnénk annak tudomására is, hogy e nemzetség egy része csak kelletlenül emelt fegyvert törvényes királya ellen. Ajtony terrorizmusának kitéve, akarva nem akarva sorakozott annak hadaiban. Midőn pedig a hadi koczka a lázadó genus hátrányára fordult s a mozgalom vezetőjének feje póznára került, akkor a nemzetségnek a gyilkos oroszlánosi harczból megszabadult tagjai készségesen meghódoltak a törvényes királynak s így volt ok arra, hogy az igazában győzött fejedelem a levert ellenséggel szemben bizonyos kíméletet tanúsítson. Ez nem puszta vélekedés. Amaz 1329-ik évi okirat, melyet már felemlítettünk, a genus Ohton-t világosan mint birto. kost tünteti fel. Ezen okirat egy jószág átadásról szól. De ama másik 1329-iki okirat is hasonlóan informál. Szó van abban egy Ohtunmonustura-TÓ\, azaz egy olyan helyről, mely az ott épült -monostor után Ajtonymonostorának neveztetett. A név maga mondja, hogy alapítója, építője Ajtony volt. Nem azon Ajtony, ki Sz. István ellen fellázadt, hanem annak valamely későbbi névrokona. Ezt onnan tudjuk, mert az Eletirat világosan mondja, hogy a lázadó Ajtony csak egy monostort alapított, a Keresztelő Sz. János monostorát Marosvárott. azaz Csanádon s utána teszi máshelyt, hogy azon időben több kolostor nem is létezett ama tartományban. Hogy Ohtunmonustura alatt nem ezen marosvári kolostor értethetik, világos. A csanádi monostor soha sem neveztetik Ajtonymonostorának. De amúgy is az 1329. évi okirat *) Itt ugyanazt az érdekes tapasztalatot tesszük, a mit egyéb nemzetségeknél, melyeknél egy bizonyos nemzetségi nevet kizárólag az ezen nemzetzetséghez tartozó családok tagjainál látjuk keresztnévül alkalmazva. így a Csanád-nemzetségi családoknál a Csanád, a Eatold-nemzetségieknél a Rátold, a Buzád-nemzetségieknél a Buzad, a Gataly-nemzetségieknél a Gataly, a Héder-nemzetségieknél a He'der, az Otrokocs-nemzetségieknél az Otrokocs nevet. Éppen így volt az Ajtony-nemzetségieknél is az Ajtony név keresztnév.
