Századok – 1891
Értekezések - ORTVAY TIVADAR: Az Ajtony és Csanád nemzetségek birtokviszonyai Délmagyarországon 263
274 AZ AJTONY- ÉS CSANÁD-NEMZETSÉGEK STE. ken tehát m<'f/ csak Csanád alatt nyer nemzetsége közös temetkező helyet. Vájjon történhetett volna-e ez, ha e nemzetség a honfoglalás óta mint szállóföldes birtokos ûl e vidéken ? Akkor oly temetkező helye már lett volna az előző századokban. Csanádnak ősei ott alvák örök álmukat az Igfon erdőn túli tájékon. Uj nemzetségi sírboltot kellett alapítani azon nemzetség számára, melyet ('), a kivándorolt, egy új égalj alatt alapított. És így nem is férhet kétség ahhoz, hogy a Tisza-Maros-Arankaköz a Csanádoknak csakis második hazájául tekintendő. Az Életirat elmondva a győztes Csanádnak Sz. István által történt megjutalmaztatását, ezeket írja : Csanádot pedig a király felmagasztalta, ki is a királyi palota és Ajtony palotájának fejévé lőn. így szóla ugyanis a király ; »ez naptól fogva azt a várost nem Maros, hanem Csanád városának hívják, azért hogy ellenségemet belőle kiölted ; azon vármegye ispánja leszesz s azt a magad nevéről fogod nevezni, Csanád vármegyének hívják nemzedékről nemzedékre.« *) E nyilatkozatot íróink közül némelyek úgy magyarázzák, hogy Csanád jutalma csupán erkölcsi volt, tiszt- és méltóság viselésre szorítkozó. Mások meg kiolvassák belőle az anyagi jutalmat, a földbirtokokkal való megadományoztatást. Maga Karácsonyi is, bár máshelyt a Csanád-nemzetség birtokaiban eredeti szállásföldeket sejtett, azt írja: »Bár az életíró nem mondja, de a dolgok sora világosan mutatja, hogy ekkor kapta Csanád ama roppant birtokokat, melyek a Marostól le a Tiszáig, Csanádtól Rév- (most Török-) Kanizsáig és Pádéig terjedtek, körülbelől 15 • mértföldnyi nagyságban s a melyek az Árpádkor végén még mindig Csanád ivadékainak kezén voltak, középen az ősi, még Csanádtól épített nemzetségi monostorral.« 2) És valóban Sz. Istvánnak Csanádhoz intézett szavait másképen magyarázni nem is lehet. Ha őt Ajtony palotájának fejévé tette, miért vonta volna el tőle azt, a mi e palotához tartozott ? Csanádnak (s kik nemzetségéből vele tartottak) helyzete is olyan volt, hogy a birtokokkal való megadományozásra rászorultak. Azt mondottuk, hogy Csanád Gyula vezér leverése után földön') Vita S. Gerardi cap. X. Sz. Gellért élete e's müvei 100.
