Századok – 1891

Értekezések - ORTVAY TIVADAR: Az Ajtony és Csanád nemzetségek birtokviszonyai Délmagyarországon 263

270 AZ AJTONY- ÉS CSANÁD-NEMZETSÉGEK STE. tokukat sógoruknak Mihálynak kezeire bocsáták. ') Egy másik 1329-iki okiratból pedig azt tudjuk meg, hogy midőn a Csanádi káptalan Zohay Simont és Demeter fiát Bekét, a csanádvármegyei Ohtunmonostora és Syrien (illetőleg Serian, Sirien) nevű birtokokba iktatták volna, ottan Tóth István, Orosz Ivánka nevében Syrien fele részére nézve ellent mondott.2) E két adat, mely Ajtonyék birtokvisszonyaival szorosan összefügg, Csanád vármegyét jelöli ki azon területűi, melyen Felső-Szőllős és Ajtony monostora meg Syrien feküdt. Azt jól kimutathatjuk, hogy a régi Csanád vármegye erősen átnyúlt a Maroson, a mai Torontálnak egy jókora részét, de még Temesnek is kis darabját igénybevéve. Szőllőst e vidéken ma nem találjuk, mert az a két Szőllős, melyet kijelölhetünk, akkoriban nem Csanád, hanem már Arad megyében feküdt. Jobban boldogulhatunk Ajtony monostorával és Syriennel. A két helynek egymás mellett kellett feküdnie, legalább az iktatás azt bizonyítja. A Mercy-féle 1723-ik évi térképen 3) egy Schirian nevű helyet látunk Pécskától nyugatra feltűntetve. Valószínű^ hogy erre vonatkoztató az okirat Syrien-je annyival is inkább, minthogy a térkép Schirian-ja egy oly helyen fekszik, mely még elég jól beleeshetett a régi Csanád vármegyébe. Annak Araddal határos területén fekszik az, s lehet, hogy a Schiriantól délnyugatra ugyancsak a Mercy-féle térképen szemlélhető Sellos egy s azon amaz 1329-ik évi okirat Felső-Szőllősével.4) De legyen az bármiként is, annyi kétségtelenül bizonyos, hogy az Ajtony-nemzetség birtokainak felkeresésében e két okmány-adat a Marosvidékre, a régi Csanádmegye területére utasít. Am ép itt találjuk mi a XIII. században a Csanád-nemzetség nagy jószág-complexumát is. Nagyon szerencsés dolog az, hogy mi a Csanád nemzetségnek fekvőségeit tömeges összefüggésükben jól ismerjük. Van ugyanis három rendbeli okiratunk, mely !) Nagy Imre, Anjouit. Okmtár II, 418. 2) Nagy Gyula, A gr. Sztáray-család Okltára I. 59. 3) Ezen Ahtunmonustura avagy Hohtunmonustora össze nem zavarandó azon Odonmonustura-va.1, mely 1347-ben a Báthory-család őseinek a Gutkeled nemzetségbeli Bereczk és György fiainak egyik osztályos birtokát képezte. Anjouk. Okmtár V. 16. ') Erre magyarázza ezt Csánki is : Magyarorsz. tört. földrajza I. 704.