Századok – 1891
Értekezések - ORTVAY TIVADAR: Az Ajtony és Csanád nemzetségek birtokviszonyai Délmagyarországon 263
BIRTOKVISZONYAI- DÉL-MAGYARORSZÁGON. 265 kött, a királyhoz ment, kereszténynyé lett s majd a király bizalmát is kinyerve, az Ajtony ellen kirendelt sereg vezérének neveztetett ki. Oroszlános és Nagy-Ösz között volt a döntő ütközet s a véggyőzedelem Csanád serege javára dőlt el. Ajtony maga is •életét veszté a gyilkos ütközetben, Marosvár s az egész vidék a király kezére került. Sz. István hálás elismerésből győztes vezérét felmagasztalta s az ujon alapított Csanád vármegyének ispánjává tette. Hogy a Vita S. Grerardi előadása a dolgok helyes ismeretén alapszik, azt velünk az okiratokból meríthető tanulságok is megértetik. Amit azonban szerfelett sajnálhatunk, az, hogy sem az Életirat, sem okmányaink az Ajtony-nemzetség régi birtokviszonyait velünk közelebbről meg nem ismertetik. Csakis a genus Ohton ismerete szállott reánk okiratilag, míg egykori birtokviszonyait egyenes adatok alapján még csak megközelítőleg sem ismerjük. Annál szerencsésebbek vagyunk azonban a másik genuséivei. Értjük a Csanád nemzetségéit, melynek feje ép azon Csanád vezér volt, ki Ajtonyt legyőzte. A kérdés, mely ezúttal minket érdekel, az, hogy Csanád vezér nemzetségi birtokai az Ajtony-féle tartományrész határain kivűl avagy azokon belül feküdtek-e ? Egy fiatalabb tehetséges történetkutatónk legújabban e .kérdést nagyon közelről érintette. Szerinte »Csanád családja a honfoglaláskor minden valószínűség szerint Kalocsa és Baja közt, a Duna és Vajas folyók mentén ütött tanyát, jobban mondva sátort, mert hisz állandó lakhelyekről akkoriban alig lehetett szó.«. Ezzel nyilván világosan azt mondja, hogy az a genus, melyből Csanád származott, a honfoglalás idején a Duna-Tisza-közön, a mai Pest-Pilis-Solt-Kiskunmegye déli részén nem letelepedett, .hanem átvonult. De ennek daczára mindjárt azt függeszti előadásához jegyzetben : »Őseink tudvalevőleg saját nevükről neveznék el falvaikat, városaikat. Már pedig Kalocsa és Baja közt, mind Csanád vezérnek, mind atyjának Dobokának emléke fennmaradt a helynevekben. Csanádról a ma is meglevő falu ; Dobokáról egy Dusnok mellett eső Doboka nevű puszta beszél. Ezzel csaknem szemközt Baranyamegyében megint van egy Doboka nevű falu. Erre mutat az is, hogy a régi Csanádi apátságok egyike 19*
