Századok – 1891

Értekezések - ORTVAY TIVADAR: Az Ajtony és Csanád nemzetségek birtokviszonyai Délmagyarországon 263

266 AZ AJTONY- ÉS CSANÁD-NEMZETSÉGEK STE. (ÍI Bold. Szűzé) a Duna mentén bir egyes falukat, pl. Némedyt. *)• Az apátság ily távol nem szerzett birtokokat; pénzért közelebb is kapott volna. A dunamenti birtokokat tehát adománykéj} kapta. Kitől? Leghamarább Csanád vezérre gondolunk, a ki később másutt nagy birtokokat nyervén, a régit elosztogatta.« 2) Mindenki könnyen be fogja látni, hogy az utóbbi előadás jól meg nem egyeztethető a fentebbi szöveg értelmével. Ha a Csanádok, Dobokák a Maros-Tisza-közben csak sátort ütöttek,, azaz azon csak átvonultak, akkor nem volt arra ok s alkalom, hogy e vidéken állandó letelepedések nevök emlékét fenntartsák,, hogy Csanád és Doboka nevű helyek keletkezzenek. A helyek nevei, ha személy névből alakultak, mindig feltételezik azt, hogy azon személyek, kiknek neveit e helyek felvették, ott állandóan laktak, azokat birták legyen. Különben amúgy is tudósunk ezen előadása ellenkezik egy másik előadásával, mely szerint »szinte önként kinálkozik a feltevés, hogy itt (t. i. a Maros-Tisza-Aranka-közbenJ fekvő birtokai Csanádéknak talán még a honfoglalásból származnak ; hogy a ius -primae occupantis récén volt övék.* 8) Igaz, mindezt csak feltevésileg mondja, de akárhogyan vegyük is, annyi kétségtelen, hogy valamennyire szilárd alapon sem az a nézet nem nyugszik, miszerint a Csanádok eredeti birtoktömege a Maros-Tisza-közben keresendő, sem ama másik nézet, miszerint e birtoktömeg a Maros-Tisza-Aranka-közben nyomozandó. Az, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskun meg Baranyamegyében Csanád és Doboka nevű helyek vannak, egy magukban véve még mitsem bizonyít. Mert, ha ezek bizonyítnak, akkor azok a Csanád és Doboka helyek is bizonyítanak, melyek Hunyadban, Máramarosban, Alsó-Fehérben, Szolnok-Dobokában fekszenek. Maga a név nem elegendő, amint nem elegendő az állítás igazolására az sem, hogy egy csanádegyházmegyei apátság a Duna mentén falvakat birt. Mit tudjuk mi, hogy hogyan jutott azok birtokába ? ') Fejér, Cod. Dipl. X. II. 821. s) Karácsonyi János, Szent-Gellért élete és müvei 90. 1. 3) A Csanád-nemzetség és birtokai Délmagyarországon. Közzétéve a. Tőrt. és rég. Értesítő 1884. évf. X. 6.