Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Történelmi értekezések iskolai értesítőkben. I. Írta V.; II-IV. Írta Sz. L. - 241

2 244 TÁRCZA. segethusai Mitthraeum, a híres dáciai főváros : Várhely leírása stb. stb.) az ö kis »Miciá«-ja is (bárcsak 20 lapnyi munka) fennen hirdeti írójának kiváló szaktudományát, tanári és régiségbuvári lelkesedését. A BUDAI II. KER. KIR. EGYET. KATII. FÖGYMNAS1UM S a Vele kapcsolatos Ferencz-József-nevelőintézet értesítőjében Nikolics Ignácz nagyon érdekesen értekezik : Az amphiteatrum és az amphiteatralis játékokról. Bevezetésül ismerteti az ó-budai régi római körszínházat, melyet a szentendrei út melletti Csiga-domb rejtekéből több év előtt dr. Torma Károly ásatott ki az orsz. műemlékek bizottsága és a főváros megbízásából. Azután a római legnagyobb amphiteatrum az úgynevezett Colosseum leírása után az azokban bemutatni szokott játékokat festi élénk ecseteléssel és pedig 1. a gladiatori játékokat, 2. vadállatok küzdelmeit egymással ésernberek ellen, 3. a szelídített állatokkal való mutatványokat, 4. látványosságok és mythologiai jelenetek előadását és végül 5. a naumachiákat, vagyis tengeri csata-játékokat. — Értekezése a régi római írók, Martialis, Svetonius, Livius, Tacitus stb. munkáin kivül, újabbkori német müvek és Tormának az amphiteatrumról írt értekezésén épült. Szerencsés gondolat volt ezt a tárgyat, mely iránt (itt a közelben szemléltető tanításra lévén alkalom) a tanúló ifjúság kétszeres érdeklődéssel viseltethetik, értekezéstárgyává tenni s elismerést érdemel, hogy az író azt oly sikeresen oldotta meg, hogy tanulságos és élvezetes olvasmányt nyújt mindenkinek, a ki a régi rómaiak színházi játékai felöl tájékozást akar magának szerezni. Terjedelme 21 lap. — Az ESZTERGOMI FÖGYMNASIUM értesítőjében Szabó Szilveszter nagy szorgalommal és bő forrástanúlmány alapján írt munkáját olvassuk : A rabszolgaságról az ó-korban, s különösen a rómaiaknál. Rövid bevezetés után, Egyptom, Júdea s Görögország rabszolgáinak viszonyait ismertetvén, áttér a rabszolgaság ismertetésére a rómaiaknál. Külön fejezetekben tárgyalja a rabszolgaság fogalmát és neveit, a rabszolgák szaporodásának okait, a mezőgazdasági viszonyokat, a rabszolgák számát, a rabszolgaszerzést jogi úton, rablás által, állami úton, vásárok által : majd a rab' szolgák árát, nemzetiségét, a született rabszolgákat, az orvoslással és kuruzslással foglalkozókat : a tudós rabszolgák különféle nemeit : a felolvasókat, könyvmásolókat, tanítókat, nevelőket; a sdelicati«-nak nevezett kegyenczeket. Ezeket követi a kaucsuk-emberek, tánczosok, udvari bolondok, törpék, a kise'rö rabszolgák s a mindenesek ismertetése. Majd a família rustieanaban szereplő földmívelő s nyájőrzö szolgákat. Ez általános ismertetések után vázolja a rabszolgák helyzetét, fizetéseiket, neveiket, temetkezésüket, házasságukat,felszabadulásuk módozatait; aztán a patrónus és libertus közti viszonyt ; az állami rabszolgák különféle fajait ; büntetéseiket (furca és patibulum, keresztrefeszítés és másnemű kegyetlenkedések által). Végül értekezik a rabszolga-lázadásokról, a rabszolgák jogi viszonyainak javúlásáról, a változások okairól s befejezésül a zsidókról. Az értekezés az ó-kori és újabbkori írók munkáinak széleskörű tanúlmányárt