Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Történelmi értekezések iskolai értesítőkben. I. Írta V.; II-IV. Írta Sz. L. - 241

TÁRCZA. 245 ralapúl s mint ilyen, kiváló figyelmet érdemlő, jeles dolgozat, mely a menynyire dicséri íróját, ép oly tanulságos olvasmányul szolgálhat mindazoknak, kik a nálunk kevésbbé ismert kérdés iránt érdeklődnek. Terjedelme 54 1. Méltán megérdemelte volna, hogy külön lenyomatban szélesebb körben is •elterjedést nyerjeu — A KAIÍCZAGI EV. RÉF. AT.GYMNASIUM értesítőjében Incze Béla : A romai curiáh szervezetéről közöl egy rövid értekezést (12 lap), mint részletet »De comitiis Romanorum Curiatis« cz. nagyobb dolgozatából. A római nép tribusokra és curiákra való felosztásából indulva ki, ó-kori és újabb írók nyomán kimutatja (többnyire más írók véleményét idézve), hogy mik voltak a curiák, a melyekbe osztva a patríciusok és plebejusok együtt gyakorolták politikai jogaikat s melyek szerint a földbirtok is felosztva volt a római nép között. III. M a g y a r- é s világtörténetiek. A SZEPES-VÀRALJAI ALSÓFOKÚ IPARISKOLA ERTESÍTÖJÉBEN . Hrudszkl/ •József közöl »Adatokat az ipartestületek azaz czéhek történetéhez a Szepességen, különös tekintettel Szepes-Váraljára.« — A czím után sokat várunk az értekezéstől, mert tudvalevő dolog, hogy a Szepesség volt egyik legrégibb tűzhelye a magyar iparnak s hogy tulajdonképen a czéhrendszer eredetét és első nyomait a szepesi és erdélyi szászok között kell keresnünk. Nyoma van az ipartestületeknek a szepesi szászok 13 70-ben keletkezett, •de régibb jogokra hivatkozó szabadalmaiban is (Wilkür der Sachsen in der Zips, melyre Hradszky »a szászok önkénye (?) a Szepességen« czíui alatt szintén hivatkozik); nyoma van már előbb a XIII. században is némely »fraternitas«ok létezésének. Mint első czéh-szabályt a Szepességen, 1415-ből ismertük eddig, a podolini csizmadiákét (a nemz. muzeum levéltárából) ; de a szepességi czéhszabályok nagyobb számmal csak a XVI. század közepéről maradtak ránk, midőn a lengyel királyok I. és II. Zsigmond tömegesen erősítik meg és írják át a szepességi városok czéheinek szabályzatait. Ezen innen aztán nagy számmal maradtak ránk úgy a Szepességről, mint az ország más részeiből czéhlevelek. Hradszkv rövid értekezésében hiába keresünk régebbi nyomokat a szepességi czéhek történetéhez ; a XVI. század közepéig tud ő is csak felmenni s jóformán csak a Szádeezky által »A czéhek történetében« összeállított czéhlevelekre hivatkozik. Az általa a szepesi levéltárakból ismert első czéhlevél 1538 ból való : a szepes-váraljai csizmadiáké és susztereké, — melynek rövid ismertetése után, mindjárt a szepes-váraljai csizmadiák 1638-ban Kassa városától nyert magyar czéhlevelére tér át s- ezt egész terjedelmében közli és pedig (a mivel az oklevél-közlés módszere már régen szakított) az eredeti helyes- (jobban mondva : helytelen) írás megtartásával, a miből a szakember mitsem tanúi, a laicus pedig megzavarodik. Néhány összekötő megjegyzés után szól még ugyancsak a suszterek Mária Teréziától nyert ("jóformán most már az egész országban chablonszerü) czikkelyeiről s a