Századok – 1891
Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - III. közl. 208
224 KIRÁLY PÁL. az oszlop tanúsága szerint szintén nem használtak ollót és borotvát, úgy hogy a rómaiakhoz képest egész szakái és haj erdő födi arczaikat, s hogy még rútabbak legyenek, a tetoválást is használták. ]) A dák sereg külső föllépése tehát nagyon kellemetlen, Ízléstelen lehetett, s ellenfeleinek e rémletes exterieurhöz előbb hozzá kellett szokniok, hogy nyugodtan, hidegvérrel szállhassanak szembe velők. A sereg legnagyobb része gyalogságból állott, s csak kis töredék, valószínűleg a leggazdagabbja volt lovas. Az oszlopon csak egyetlen esetben látunk lovas támadást,2) s ez is szerencsétlenül üt ki. A lovak kicsinyek, erősek, hegyi fajtának látszanak, melyet talán a délkeleti Felföld bérezés vidékein ismertek meg. A lovasok nyereg nélkül ülnek paripáikon, s ménjeiknek egész fölszerelése a zabla, kantár és a szügyökön levő szíj.3) A hadsereg fölosztása, belső berendezése, administratiója ismeretlenek. A nagyobb hadtestek már a könnyebb alkalmazhatás miatt is, kisebb részekre voltak fölosztva, s talán ezeknek jelvénye a rómaiakéhoz hasonló vexillum, melyre kigyó, inkább sárkány volt kivarrva vagy kifestve. E vexillumok színesek lévén, valószínűleg egyes csapatok megkülönböztetésére szolgáltak, vagy pedig a főnököket jelzék. Második főjelvényök a sárkány, mely kétségtelenül szent symbolum is, talán a főistené, épugy mint a rómaiak sasa, majd a kereszténységet fölvett birodalom zászlóin a kereszt. E jelvény feje rézből készült, s leginkább a farkasfőhöz hasonlít. Fülei hegyesen fölállanak, mint a figyelő állaté, éles, hegyes fogakkal telt szája nyitva van, nyaka fodros, teste hosszú, kigyó alakú, hal farkkal. Ha a zászlótartó gyorsan haladt vele, vagy szél volt, úgy a száján beható áram fölfujta, s a torkán lévő kis nyiláson zizegve tódúlt ki. E sárkány fejénél fogva rövid rúdra volt erősítve, s fölfujva vízszintesen lebegett.4) 1) Herodotus Y, C a thrákokról. — Ezzel teljesen megegyezik : Artem. 'Ovetpoxp : I, 8. A dákokról Plinius, Hist. nat. XXII, 1, 2: Inlinunt certe aliis aliae faciem in populis barbarorum feminae, maresque etiam apud Dacos et Sarmatas corpora sua inseribunt, u. az VII, 10 : Quarto partu Dacorum originis nota in brachio redditur. 2) W. Froehner, Le colonne Trajane d'après le surmoulage exécuté a Rome en 1861 — 1862, reproduite en phototypographie par G. Arosa. pl. 55. 8) W. Froehner u. o. pl. 55. 4) Ammian. Marcellin : 16, 10: purpureis subtegminibus texti dracones, hastarum summitatibus illigati, liiatu vasto perflabiles et ideo velut ira percipiti sibilantes caudarumque volumina relinquentes inventum-