Századok – 1891

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Rómer Flóris emlékezete 177

KM I.ÉKEZETE. 189 Károlylyal egyesülve : »Győri történeti és régészeti fűzetek« czím alatt, Simor János, akkor győri püspök, áldozatkész támogatása mellett, időszaki közlönyt létesített.1

) A legelső folyóirat volt ez hazánkban, mely kizárólag a nemzeti múlt emlékei ismertetésének szentelő hasábjait. Azonban tanári állásának teendői és a vidéki kis városban való tartózkodás hátrányai zsibbasztólag hatottak munkaerejére. A fővárosba vágyott, melynek tudományos élete mindinkább élénkült. Barátai kilátást nyitottak neki arra, hogy az Akadémia könyvtáránál mint a kézirattár őre alkalmazást kaphat. És bár ezen hivatallal csak háromszáz forintnyi évi tiszteletdíj volt összekapcsolva, örömmel fogadta az ajánlatot, s mikor a tisztet elnyerte, elragadtatással írja Toldy Ferencznek: »Mintegy újjászülöttnek érzem magamat, mert most egyedül kedvencz tanulmányaimnak élhetek!« 2) Már ifjúkorában — mint ő maga egyik dolgozatában említi — »könyv- vagy levéltárnokság volt minden vágyának tetőpontja.« 8

) És mikor ezt most elérte, csakugyan boldognak érezte magát. Az Akadémia kézirattárának kincseit nemcsak őrizni és rendezni, hanem értékesíteni is igyekezett. A Trattner-Károlyi ház szűk udvari szobájában úgy szólván kis palaeograpliiai iskolát szervezett. Többen Társúlatunk tagjai közül, soraikban magam is ott avattattunk be a régi okmányok olvasásának gyakorlatába. De kedvencz tanulmányainak nem soká élhetett zavartalanul. A politikai viszonyokban beállott fordulat az ő személyére irányozta a kormány-körök figyelmét. A pesti kir. kath. főgymnasium igazgatói tisztére hívatott meg, a melyet hét éven át töltött be. Eközben a pesti egyetemen mint magántanár a régiségtudományból tartott előadásokat, Majd 1868-ban a régiségtudomány rendes tanárává, és egy év múlva a M. Nemzeti Muzeum régiségtárának őrévé is kineveztetett. Négy évfolyama jelent meg. 2) 1861. julius 13 ikán. 3) Győri Füzetek. II. 227.