Századok – 1891

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Rómer Flóris emlékezete 177

190 RÖMER Ff. ÚR IS III. Azon évtized, melyet ezen állásokban eltöltött, az ő életének fénykora. Egész erejét egy czélnak szentelhette. És az eléréséhez szükséges segédeszközök kivételes teljességben állottak rendelkezésére. Mert kettős hivatala mellett a M. T. Akadémiában az archaeologiai szakbizottság ügyeinek intézését és kiadványainak szerkesztését is mint előadó átvette volt. Ezen minőségben 1869-ben megindította az »Archaeologiai Értesítő« czímfi folyóiratot, melynek nagyszámú szakférfiú és dilettáns közreműködését nyerte meg, és a nagy művelt közönséghez is útat nyitott. Bámulatra méltó tevékenységet fejtett ki. Hivatalainak sokféle teendőit nemcsak lelkiismeretesen, hanem lelkesedéssel is végezve, sűrűn tett kirándulásokat az ország különféle részeibe, hol érdekesebb leletek kínálkoztak vagy ásatások voltak rendezendők. Az 1876-ik évi Budapesten tartott embertani és régészeti nemzetközi congressus előkészítésében és munkálatai kiadásában ő volt a főtényező ; és a nemzetközi congressusokban, melyek Európa legtávolabb pontjain : Moszkvában, Stockholmban és Lissabonban tartattak, a magyarországi szaktudományt ő képviselte. Emellett időt talált arra, hogy az archaeologiai szakirodalom legtermékenyebb munkása legyen. Az »Értesítő« tartalmának mondhatnók túlnyomó része az ő czikkeiből, ismertetéseiből és nyílt levelezéseiből állott. Három önálló mű is jelent meg tőle. 1866-ban az »Őskori műrégészet« kézikönyve. 1873-ban Desjardin Ernő franczia régiségtudóssal szövetkezve fényes kiadásban tette közzé a M. Nemzeti Muzeum római feliratos emlékeinek ismertetését. 1874-ben az általa felfedezett középkori falfestményekről adta ki tanulmányait. Illetékes szakférfiak, az ő tanítványai és munkatársai, vannak hivatva arra, hogy az Akadémia és az Országos Régészeti Társulat megbízásából tartandó emlékbeszédekben, a régiségtudomány terén kifejtett fáradozásait és elért sikereit tüzetesen méltassák.