Századok – 1891

Értekezések - HODINKA ANTAL: Chmielnicki Bogdán. Tanulmány Kostomarow munkája alapján - 124

I 'll M KI.YN1C/KTJ IK KU IÁN. 127 uz engedetleneket ellenben tüzzel-vassal fogom büntetni.« Ha az egykorú lengyel Íróknak hitelt adhatunk, a lengyeleknek a hegyekben bujdoklásra volt okuk. Rákóczy garázda serege, a merre csak járt, mindenütt rabolt és pusztított. » A tanyák és falvak beszéli az egykorú hamuvá lettek, a lakók kimélet nélkül lemészároltattak, nem nézték a templomok szent voltát, ép úgy kínozták a papokat, mint nem kímélték a csecsemőket.« Egy másik egykorú lengyel megjegyzi, hogy az ország többet szenvedett Rákóczy hadaitól néhány hét, mint a svédektől két év alatt. Legtöbbet szenvedtek Lubomirszky marsai Landstat körül fekvő birtokai, mivel Rákóczy főleg rajta akarta boszúját kitölteni, mert ő volt mint mondá - ki Sztaniszlavszky követe által a korona elfogadására leginkább sürgette őt (Rákóczyt), Podgorjét és az orosz vajvodatus egy részét ígérvén neki, mit Lubomirszky azonban tagadott, állítván, hogy ő semmiféle Ígéretet nem tett. E hadsereg különféle nemzetiségekből álló csapatai egymással is veszekedtek ; a svédek a magyaroktól szedték el a zsákmányt, az ukrainezok pedig a svédektől. A táborban folytonosan verekedés, veszekedés, lárma és zaj volt. ') Ilyen rendetlen népség nyomúlt Varsóba. A főváros bízván Károly Gusztávban, megadta magát, de nem menekült meg a kirablatástól. A vad katonák nem hallgatva vezéreikre, megszentségtelenítették a templomokat, kirabolták a lakásokat s fölgyújtották az elővárosokat.2) Ue itt egyszerre vége lett Rákóczy diadalának. A lengyel király, ki a beütéskor Varsiczky krakói várnagy birtokára, a censztochaui zárdától3

) nem messzire fekvő Dankovóba menekült, erélyes védelemhez látott, Lescinszky követe által Lipót császártól 4

) erős hadosztályt kapott segítségül Hazfeldt vezérlete alatt. 5

) Ugyanakkor Lubomirszky egy lengyel hadosztálylyal ütött be Rákóczy birtokaiba, pusztítva azt s a népet lázadásra ingerelve. Erdély lakóihoz intézett manifestumában tudatta velők, hogy e bajokat fejedelmök eljárásának tulajdonítsák ; sajnálkozott, hogy a magyarok elvesztették szabadságukat s Rákóczyt zsarnoksággal vádolta.6) Jaszkolszky nevű követét, ki a törökökhöz ment segítségért, Rákóczy anyja elfogta ugyan, de ezektől való félelmében szabadon eresztette. A török udvar, mely a moszkvai !) Histor. ab excessu Wlad. IV. 337. 2) Annal. Polon. Clim. II. 214. 3) Annal. Polon. Clim. II. 219 et Wojna dorn. 3-r. 228. 4) Wojna dorn. 3-r. 223. 5) Wojna dorn. 3-r. 224 et Histor. ab exces. Wlad. IV. 336. •) Histor. ab exc. Wl. 340—341.