Századok – 1891

Értekezések - HODINKA ANTAL: Chmielnicki Bogdán. Tanulmány Kostomarow munkája alapján - 124

C H M E LYN IC Z KIJ B 0 G D Á N. MÁSODIK ÉS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. Az egyezség létrejötte után Chmelniczky 10 ezer kozákot küldött Rákóczy segélyére Zsdanovics, Zelenszky és Popenka százados vezérlete alatt. A búcsúzásnál Chmelniczky összehivatta a vének és vezérek tanácsát és ezeket mondta nekik: »Moszkva részéről nem várhatunk semmit ; a czár követeihez Vilnába küldött embereink visszajöttek, azt mondván, hogy szóba sem bocsátkoztak velők. Megtudták azt is, liogy Lengyelország és Lithvánia megadták magokat a czárnak, de úgy, hogy haláláig a király uralkodjék; hogy az összes nemesi jogok és kiváltságok a régiben maradnak s hogy mi a lengyeleknek tartozunk alávetni magunkat, mint előbb. Mit várhatunk ezek után ? Midőn ezelőtt megvetettek voltunk a lengyelek előtt, a megvetésnek mily és mennyi jelét szenvedtük, most pedig már végkép kiirtanak bennünket. Ezek után nem tehetünk egyebet, mint elszakadunk Moszkvától s Rákóczyt. a magyar fejedelmet segítjük a lengyel korona elnyerésében és a svédekkel együtt tartunk.« E beszédre senki sem felelt, habár némelyek, kételkedvén a sikerben, nem is értettek egyet a hetmannal. Voltak, kiknek az villant meg eszükben, hogy tanácsos volna minderről értesíteni a moszkovitákat, de gondolatukat kinyilvánítani nem merték. Lubomirs/.ky kanczellár liiában kísérté meg reávenni Rákóczyt, hagyna föl minden ellenséges szándékkal, erősítvén, hogy nincs semmi ok a szakításra közte és a lengyelek között, 111. Ferdinánd utóda, Lipót magyar és cseh király Szelepcsényi nyitrai püspök által igyekezett őt erről meggyőzni. Rákóczy azonban arra hivatkozott, hogy őt a lengyelek hivták meg a trónra, s kötelességének tartja megvédeni becsületét. Deczemberben tehát a következő manifestumot intézte a lengyelekhez : »A korona, tagok látván, hogy a köztársaság bukása felé közeleg és sem ala pos