Századok – 1891

Értekezések - JAKAB ELEK: Emlékbeszéd báró Orbán Balázs felett - II. közl. 89

BÁRÓ ORBÁN l'.ALÁZS FELEIT. 93 púja, il maros-vásárhelyi ev. ref. egyházközség szent edényei, a csik-niénasági régi oltár, csernátf'alvj régi kehely s a besenyői régi templom az egyházi műrégészet teréről, a székely áldozó pohár, Sükösd György XVII. századi emléktáblája és koporsója, Béldi Kelemen koporsó emléke a polgári élet köréből oly fölfedezései és közlései irónak, a miért elismerés illeti meg. Régészeti tanulmányait és kutatásait kiterjesztette szerző a Székelyföldön volt római régiségekre is, s művében feljegyzett minden emléket, ezek közt 12 castrumot, 8 coloniát, 5 vigiliát, 8 római útat, 4 temetkezőhelyet, feliratokat, vízvezetéki nyomokat sat. Kutatásaiból világos lett, hogy Róma uralma a mai Székelyföldön csak Csikszékre nem terjedett ki. Harmadszor föld- és természetrajzi tekintetben kijelölte Székelyföld hajdani határait, feltárta ásvány- és növényvilágát, festői vidékeit s völgyeinek tájszépségeit; fürdő helyei közül kiemeli Homoródot, Tusnádot és Borszéket s rajzban is adja, néhány tájat, főleg Toroczkó körűi olyannak jellemez, a minél szebbet látni sehol sem lehet. Negyedszer a népismei részben a nép- és polgári életet ismerteti, mély rokonszenvet s becsülést tanúsítva iránta. A magyar népről melegebben nem irt senki, mint ő. Közöttük látja a hazaszeretetet, az erkölcsöket s ősmagyar erényeket egész tisztaságukban. Br. Orbán Balázs demokratikus érzülete itt jut erős kifejezésre. Közéjök megy, fölkeresi házuknál, asztalukhoz ül, beszédet kezd velük, élezelődik tréfásan, ingerkedik kíméletesen, megfigyeli arezuk kifejezését a beszéd alatt, hogy szivök legbensőbb redőjeig hathasson s természeteket gyökerében megismerhesse. Felkutat, megjegyez minden jót, szépet és jellemzőt róluk : a mit szólnak, a hogy cselekesznok, menyegzői ős ünnepi szokásaikat, mulatságaikat, a babonákat és meséket, a miket közöttük hallott. Dicséri a népnek nemzeti viseletéhez s nyelvéhez ragaszkodását, a nők házi rendességet s tisztasági érzékét, a férfiaknak az udvar és kert berendezésében nyilvánuló természetes eszét s jó Ízlését; mindezeknek mint ősi néperényeknek fentartását s a jövő nemzedékre átszállítását közérdeknek vallja. E rész br. Orbán könyvének valódi kincses tárháza. Műve népismei részében Udvarhelyszékről és Csikszékről hat-hat, Háromszék-