Századok – 1890

Tárcza - †Giesebrecht Vilmos (1814-1889.) necrológja L. B. 86

TÁRCZA. 87 vált hatalmassá. Es innen van az, hogy Giesebreeht müve szorosabb hazájában, Poroszországban, lett legkésőbb népszeriívé. Csak mióta a »frivol Welschland«-dal való »unheilvolle Verbindung« ellen megszűnt dühöngeni a furor teutonicus, lőn az elismerés általános, egyhangú és feltétlen. Nekünk, magyaroknak, munkájának tudományos belső értéke imponálhat csupán. Emelkedjék bár a világtörténelmi fordúlatok magaslataira, vagy bibelődjék a territoriális történet apróságaival, az olvasót mindenütt meg fogja lepni Giesebreeht biztos művészete, melylyel ép úgy ki tudta elégíteni a nagy közönség szívét, mint a szakemberek olthatatlan kritika-és ismeret-szomját. Compositiója világos és arányos ; az események, állapotok és személyiségek jellemzései biztosak (plane VII. Gergely pápáé) ; tájékozottsága a bel- és külföldi források körül meg épen meglepő. Hogy beható ész és, a mi talán még fontosabb, igen finom érzék, mely öntudatra nem ébredt benyomások sugallata szerint ítél, mit mívelhetnek a kútfő-kritika terén : bebizonyította az Annales Altahenses feltalálásakor. A szakemberek szemében örökké ez képezi majd hírének jogezímét, hogy mint construálta meg előre, még mikor senki sem ismerte, ezt az elveszett II. századbeli krónikát. Mikoron előkerült e gazdag kézirat — (persze sok olyat is tartalmazott, miről Giesebrechtnek sejtelme nem lehetett) — az nap ülte meg a német tudomány legszebb diadalai egyikét. Fényesen beigazolta az előkerült kézirat Giesebreeht minden feltevéseit. Magát az Annalesek szövegét Oefelével együtt közölte Pertz Monomentáiban, mintaszerű kiadásban. Régibb munkái közül megemlíthetők toürsi Gergely Frank történetének német, fordítása két kötetben (Berlin 1849—51.); De litlerarum studiis apud Italos primis medii aevi saeeulis (Berlin 1845.) és De Gregorio VII. registro emendando (Schwetschkénél, a Kaiserzeit kiadójánál, Braunschweigban 1858-ban). Életrajza egyszerű. Tanúit és tanított. Hol, mikor és meddig, megmondja minden lexicon. L. B. TÖRTÉNELMI ÉRTEKEZÉSEK ISKOLAI ÉRTESÍTŐKBEN. Talán nem csalódunk, ha azt hiszszük, hogy az iskolai értesítők nagyjából az országban használatos tanítási módnak iránymutatói, kifejezői s ez okból épen nem kicsinylendők müveltségtörténeti szempontból is. Egy-egy értesítő, vagy tudósító, vagy bárhogy nevezzük, sokszor elég hü képe annak az intézetnek, a melyről számot ad s belőle nem épen helytelen következtetéseket lehet levonni magára az iskola beléletére. Az elmúlt iskolai évből rendelkezésünkre bocsátott értesítők egészben véve némi haladást mutatnak az azelőtti évekhez képest, de egyszersmind kevésbbé örvendetes