Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. ACSÁDY IGNÁCZ: A linczi béke története. (Zsilinszky Mihály a linczi békekötés és az 1647-iki vallásügyi törvényczikkek története ism.) 805

A LINCZI BÉKE TÖRTÉNETE. 811 Egy pár sajtó- vagy tollhibán kívül, minő példáúl a 23. lapon, liol protestáns helyett kath. áll, a 45. lapon, hol az 1638-ki helyett 1838-ki országgyűlésül van szó, a 77. lapon, hol Soproni áll Söpörni helyett s a 219. lapon, hol az van mondva, hogy Rákóczy Aisgrubban »nyilvános ülésen« találkozott Torstensonnal, egy pár positiv tévedést találtam a munkában. így példáúl a 204. oldalon, hol a svédek sikereiről van szó, azt mondja »Brünn bevétetett.« Ha ez alatt, a mint hiszem, az értendő, hogy Torstenson elfoglalta, birtokba vette Brünnt, úgy itt tévedés forog fenn, mert csak vívta, ostromolta, de be nem vette soha. A legtöbb hiba vagy értelmetlenség azonban azon okmányok fordításában van, melyek a fennemlitett gyűjteményben eredetiben közölvék, Zsilinszkynél pedig szó szerint vagy bő kivonatban találhatók magyarúl. így példáúl a bona fisci, »királyi ügyész birtokainak« vagy ügyészségi birtoknak nevezvék, a mi helytelen ; ezeket lehet korona, királyi vagy kincstári javaknak mondani s így is neveztetnek mindenütt, csak ügyészségi, vagy kir. ügyészi birtoknak nem, mert ennek nincs értelme. Ép úgy nem helyes a confinia szót végvidéknek fordítani, mert félreértésre vezet. Van erre egy igen kitűnő régi magyar elnevezésünk ; véghelyeknek vagy végeknek nevezték az egykorúak a confiniát s ezt a szót ma is megérti mindenki. Még helytelenebb, hogy a 174. oldalon »a sua regia majestate vei ejusdem ministris« mondatot úgy adja vissza, hogy sem ő felségei sem »ministerei«, pedig itt a királyi helyi tisztviselőkről van szó, mint az egész mondatból világosan kitűnik. A »ductor« abban az értelemben, mint a 258. oldalon használtatik (Gombkötő János fiileki ductor) sem jelent »hadvezér«-t, hanem hadnagyot. Vannak továbbá egyes/ mondatok, melyeket a magyar fordításban meg sem lehet érteni. így példáúl a 236. lapon ez áll : »A hét vármegyében szedendő harminczadadó kiigazítandó.« Ennek így nincs semmi értelme, nem is szólva arról, hogy a harminczad nem adó, hanem határvám. A 302. oldalon Lippay egy latin levelének egyik részét magyar fordításban így adja : »A nyelvet Szt. Jakab bizonysága szerint senki sem uralhatja; már pedig minden más veszett állatok szelídekké lesznek.« Hogv az érsek ezzel mit akart mondani, azt csak részben érthetjük meg; nyelvünket nem fékezhetjük, az lesz az első mondat értelme, de hogy a másiké mi, azt ebből a fordításból bajos kideríteni. Mindezek azonban apró fogyatkozások, melyek egészen háttérbe lépnek a munka azon nagy előnyével szemben, hogy egy komoly és alapos író tesz becses kísérletet történetünk egyik főfontosságú eseményének tisztázására. ACSÁDY IGNÁCZ.