Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - -Y. -S.: A Bessenyey-család története írta Széll Farkas ism. 812

TÖRTÉNETI IRODALOM. A nagybesenyői Bessenyey-család története. Irta és oklevéltárral ellátta Széli Farlcas. Bessenyey György és Pál arczképeivel és hasonmásokkal. Budapest, 1890. Dobrowsky és Franke bizománya. VI + 304 lap. Szerző neve már nem ismeretlen történetirodalmunkban. Alapos értekezéseire úgy a »Turul«, valamint a »Századok« olvasói bizonyára emlékezni fognak s talán már eddig is érdeklődéssel lapozgatták ez első nagyobb szabású munkáját, mely megérdemli, hogy a szakemberek s általában a közönség előtt kellő figyelemben részesüljön. A családtörténeti müvek fontosságát nem szükséges e helyen kiemelnünk. Rámutatott már erre a Magyar Tudományos Akadémia. Csak az a kérdés, hogy az illető iró mikép fogja fel, mikép oldja meg feladatát, mert nem olyan könnyű dolog ám jó monographiát írni. Sokat lehetne erről a thémáról beszélni, s bizony mindegyikünknek van a jó monographia irás föltételeiről megállapodott nézetünk, de utóvégre is a kérdés csupán gyakorlati úton oldható meg, a mi pedig — valljuk be őszintén — kissé fáradságosabb, de üdvösebb dolog is hangzatos theoriák fölállításánál. Széli Farkas könyvének kétségtelenül egyik legfőbb érdeme, hogy a Bessenyeyek idestova 600 esztendős múltjáról tiszta, világos s e mellett hű képet nyújt. Állításai mindig positiv alapokon nyugosznak, a föltevések tágas, de bizonytalan mezejére nem örömest lép, s legfeljebb számot vet a valószinűségekkel anélkül, hogy következtetéseiben azok által befolyásoltatni engedné magát. Innen van aztán, hogy hamis nyomokra sohasem téved s a vérségi együvé tartozás szálait mathematikai bizonyossággal rendezi. Pedig már maga a Bessenyey név igen sok félreértés, vastag tévedés alapjáúl szolgálhat különösen a középkorban, ha az iró nem eléggé óvatos, vagy a rendelkezésére álló anyagot kellő criticával nem használja. Meglátszik e munkán, hogy szerzője ismeri az embert, ismeri a viszonyokat és tanúlmányozta a társadalmakat mozgató eszmék fejlődésének történetét s általában az úgynevezett korszellemet, melynek hatása alatt nyilvánul az emberi