Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - V. közl. 775

THELEKESSY MIHÁLY. 799 Ölömmel látjuk azonban, liogy Thelekessy is igen röviden, nyugodt büszkeséggel válaszol e gonosz ember fecsegéseire, s csak az atyja emlékét sértő gyanút utasítja haraggal vissza : A halottak nyugodjanak, számoljon ő vele,a kinek kedve tartja! Különben is múlt levelében többnyire már válaszolt ezekre a váciakra, most tehát csak megerősítheti, a mit akkor mondott, hozzáadván még azt, hogy igen is, a kereskedőktől elrablott posztóból is kivette a maga részét. Neki magicus könyve jelenleg nincs, volt ugyan, de valahol elhagyta, említette már a mult alkalommal, liogy serdülő korában érzett ugyan magában valami hajlandóságot a magiára, de eszére térvén, beösmerte annak hiába valóságát. A könyv, a mit most magánál tart, nem egyéb mint Leo pápának egy oratiója, mely minden világi veszedelmekben hasznos. ') Jellemző, hogy a borbély által bűntársai gyanánt megnevezett két gyermekről azt állítja, hogy tudomása szerint semmiben sem vettek részt, s egyátalában tapasztalhatjuk, hogy Möncseken és Kozán kivűl soha senkit sem vádol, nem iparkodik más kárával szabadulni ki a veszedelemből, legtöbbnyire még társainak nevét is elhallgatja. Egyenesen válaszol a kérdésekre, vagy kitér előlük, néha egyszerűen mellőzi, de sohasem hazudik, nem szegi nyakát az igazságnak, a hol tagad, jóhiszeműleg teszi s mentségéül alig hoz fel egyebet, mint éretlen korát s némely gonosz emberek elhatározó befolyását cselekvéseire.2) Soha egy pillanatra sem támad föl bennünk az a gondolat, hogy elvetemült gonosztévő áll előttünk, kinek bűnhődése elé bizonyos megelégedéssel nézünk, de egy meggondolatlan, könnyelmű — bár alapjában véve korántsem romlott — rossz útra tévedt fiatal embert látunk benne, a ki részvétet kelt szomorú sorsa iránt s ha életkörülményeit ösmerjük, rokonszenvünket sem vonhatjuk meg tőle. Igazi szülötte volt a maga korának, s hibái, rossz tulajdonságai nem annyira az egyént, mint inkább a XVI-ik század társadalmát jellemzik. Egy kis cinismussal könnyen azt mondhatná róla valaki, hogy minden bűne abban állott, hogy nem volt oly szerencsés mint kortársai. Annyi bizonyos, hogy fatalisticusan csoportosúltak körülötte az események, gyönge feje volt, megszé*) Thurzó a magyar kamara meghagyása következtében fölszólította Nozdrokóezy Mihályt, hogy Thelekessynek nála lévő leveleit, különösen pedig a boszorkány könyvet azonnal szolgáltassa ki, de ez menti magát, esküdözik, hogy lovászának átadta, kitől Thelekessyné vette át. A leveleket már megküldötte, kéri Thurzót, hogy fogja pártját, mert ha kiszabadúl Thelekessy, bosszút jog állani rajta. 2) Thelekessy levele Szuhayhoz. Orsz. Ltár. N. 11. fasc. 296 nr. 14, Az árvái vár levéltárában 1601. nr. 125.