Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - V. közl. 775

794 KOMÁROMY ANDRÁS. Ugy Bécsben, valamint Pozsonyban nagy megelégedéssel vették tudomásul Thelekessy elfogatásának hirét. Mátyás főherczeg január 3-án kelt levelében dicséri Thurzó hűségét és buzgalmát s lelkére köti, hogy szorgalmatosan őriztesse a foglyot, addig is, míg Pogrányi az országrész vicekapitánya elegendő számú fegyvereseket küldhet Bicsére, a kik a pozsonyi várba szállítsák. ') Nem sokkal utóbb a helytartó érsek tudatja vele, liogy Pogrányi már rendeletet kapott, hogy az újvári őrség közül 50 lovas és 50 gyalog vitézt küldjön Thelekessy után, 2) a kit a hónap vége felé a legnagyobb elővigyázat mellett csakugyan fel is vittek Pozsonyba. Tliurzónak egy nagy kő esett le szivéről, hetek óta talán az volt a legelső nyugodt éjszakája, mikor végre nem kellett egy fedél alatt aludni a rab ifjúval, mert folytonosan attól remegett, hogy valamikép megszabadul, s ez által az ő szép tervei, reménysége, kilátásai egy pillanat alatt füstbe mennek, és talán még a gyanú is rászárad, hogy elősegítette menekülését. 3) Pedig most már nagy lépést tett előre, a mindenható Szuhay tökéletesen meg lett nyerve ügyének, a Tbelekessy pörben tanúsított vak engedelmessége, páratlan buzgósága kezdé megteremni gyümölcseit és törekvéseinek, vágyainak tárgya : a fükapitánysárj, màç ott lebegett a közel jövendőben.4) *) Az árvái vár levéltárában 1601. január 3. nr. 6. 2) A helytartó január 13-án válaszol Thurzó több rendbeli levelére. Egyikében curiosum gyanánt, talán a fenforgó esetre való némi babonás vonatkozással közli vele a főúr, hogy az emberek tömérdek császári sasokat (aves Caesareas) láttak a napokban Árva várára repülni, mire az érsek megjegyzi : »Aves quoque ipsae nedűm homines M. D. Y. favere videntur cum ad ejus in Arvam adventum plures, quam antea eo convolerint. Saepius itaque Arvam deinceps tempore brumae repetat, animuinque talium obvia summa ibidem oblectet,« Orsz. Ltár. Act. Thurz. fasc. 81. nr. 5. 8) Január 2-án hazulról távol lévén, értesült, hogy egy gonosztévő megszökött éjjel Bicse várából. Szörnyen megharagudott s feleségéhez irott levelében fenyegeti szolgáit, hogy »ennél nagyobb ne essék«, mert különben a vétkes tisztességével, fejével, jószágával fizet: »Kérlek azért szerelmes atyámfia, mindeniknek jelentsd meg én szómmal, hogy ha embereknek és tisztességbeli személyeknek tartják magokat, különben vigyázzanak az várban, főképen tudván azt, hogy fejedelmem és uram rabja vagyon az várban. . . « Kubinyi id. m. II. 2. 4) Erre vonatkozólag irja január 20-ról Szuhay, a mint már fentebb említettük is: »In officio supremi Capitanei nunc Viennae magnum silentiuni est. Spect. ac Magn. Domino non praetermittetur, ubi antea