Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - V. közl. 775

THELEKESSY MIHÁLY. 793 nemesebb, emberségesebb eljárás lett volna-é, ha nyíltan értésére adja, hogy ne számítsou reá, mert semmit sem tehet érdekében s a fejedelem akaratának végbe kell menni. Karácsony másodnapján éjszaka remény és félelem között jött ajtajára bocsánatért könyörögve s a várt kegyelem helyett, mellyel oda csalogatták, sötét tömlöczöt talált keresztatyja, egykori barátja hajlékában. Pedig Thurzó igen jól tudta, hogy az erdők s hegyek rejtekei csak ideig óráig való menedéket nyújthatnak már a bujdosónak, kikerülhette volna tehát a lealázó eljárást s bevárhatta volna türelemmel, a míg önkényt jelentkezik, vagy a hidegtől, éhségtől már-már halálra válván, drabantjai kezébe kerül. Sőt a míg az Istentől megvert, az emberektől elhagyatott, megtévelyedett szerencsétlen ifjút börtönében jó reménységgel biztatta s mint a történtekből kitetszik, közbenjárását is igérte neki, addig értesülvén, hogy felesége, rokonai és barátjai Prágába és Bécsbe készülnek kegyelmet kérni számára, a legnagyobb kétszinűséggel jegyzi meg Mátyás főherczeghez írott levelében, hogy ő felségeik tetszésétől függ : könyörülnek-é rajta, vagy mint, az ország legveszedelmesebb ragályát ') elpusztítják a föld sziliéről. Magyarország nagy nevű nádora, a késő nemzedék által is ünnepelt hazafi, a Protestantismus erős kősziklája s alkotmányos, nemzeti törekvéseink egyik legfőbb zászlótartója, fényes pályája kezdetén ilyen magához nem méltó szerepre vállalkozott. Határtalan becsvágya, a személyes bosszú, mit elpalástolni alig képes, oly lépésre ragadta, melyet érthetünk, ki is magyarázhatunk a hatalom egy közönséges poroszlójánál, de Thurzó Györgynél minden jobb érzésünk fellázad ellene s a szégyen pírját fogjuk ezentúl keresni azon az érez homlokon, melyről eddig azt hittük, hogy csak a honfi gondok ástak arra nehéz barázdákat. Egyidőben azzal, hogy Mátyás főherczeget tudósította Thelekessy fogságáról, a bécsi udvari kamarához is megtette jelentését a főúr, tanácsolván, hogy minél előbb végezzenek a bűnössel, mert attól lehet tartani, hogy vagy börtönéből, vagy útközben míg Pozsonyba szállítják megszökik, esetleg társai kiszabadítják. Átküldi egyszersmind Borbély János vallomását Thelekessy viselt dolgairól, melyet Madocsányi fölszóllítására önkényt, minden kényszerítés nélkül tett.2) tudta, hogy lépéseit figyelemmel kiséi'ik. Ellenségei rágalmazták, vagy olyan Szilessy Mátyás-féle emberek költöttek rá minden rossz hírt, hogy hizeleghessenek a kamarának. »tanquam nocentissimam patriae pestem.« Jellemző, hogy az elvetemedett gonosztevő Moncsekkel szemben sokkal elnézőbb, mikor meghallja, hogy hozzátartozói kegyelemért fáradoznak. Act. Thurz. fasc. 1. nr. .12. 2) U. o. fasc. 3. nr. 23. SZAZADOK. 1890. X. FÜZET. 52