Századok – 1890

Tárcza - Vegyes közlések - 757

'758 TÁKCZA. s azt az akadémiának kiadás végett felajánlotta s az akadémia aztán bírálatra Hunfalvy Pál és Goldzieher Ignácz akadémikusoknak adta ki. Az első osztály nov. 3-iki ülésén a munkáról a bírálatot Hunfalvy Pál rendes tag olvasta fel rövid ismertetés kíséretében. A munka régi históriánk leghomályosabb, de egyszersmind legérdekesebb részét tárgyalja s 12 feje­zetből és hat kitérésből áll. Három fejezet Atelkuzról szól, melyet szerző ép úgy mint mások, mindig Etelköznek értelmez a Bodrogköz, Muraköz, Szamosköz magyar geográfiái elnevezések után. A munkában a görög és arab források is össze vannak hordva nagy szorgalommal s két fejezete egészen ezeknek van szentelve. A mü latinúl van írva. A bírálat »nem is akarja vitatni azt, hogy nem használna-e többet a magyar kiadás«, de a görög és arab nyelven idézett forrásoknak latinra való fordítását kívána­tosnak tartja. A tudós munkát különben a bírálók melegen ajánlják a kiadásra. — SOPRONBAN az evang. lyceum magyar társasága nov. 5-én kegye­lettel ülte meg Kis János által történt megalapításának századik évfor­dulóját, nagy és fényes közönség jelenlétében, mely alkalommal az Akadé­miát Domanovszky s a Kisfaludy-társaságot Heinrich Gusztáv képviselték. Poszvek lyceumi igazgató tartott ünnepi beszédet, melynek végeztével Kis János életnagyságú arczképét leleplezték. E száz év alatt viharos és ziva­taros idők vonultak el e társaság felett — de az hazafias missióját mindig becsülettel betöltő : Kis János szelleme őrködik felette. — NAGY-KÖRÖS városa monographiájának kiadását a városi kép­viselőtestület elhatározta s annak költségeit a jövő évi költségvetésbe fel is vette. A monographia megírására Galgóczy Károly tagtársunk vállalko­zott, ki körösi születésű levén ismeri az ottani viszonyokat, s mint Pest­vármegye monographusa birja is a szükséges előismereteket, s aki ritka önzetlenséggel az írói tiszteletdíjról lemondott. A monographia 32 ivre fog terjedni, s két részből fog állani, melyek közül az első 8 —10 ív terjede­lemben a város régibb történetéről fog szólani, a Il-ik rész pedig a város­jelen századi fejlődését s állapotát adja elő. — UGOCSA VÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA megiratását határozta el az ezredéves ünnepélyre, Galgóczi Károly a honalapítás megünnepléséről írt emlékiratának felhívására. A vármegye okt. 8 — 9-én tartott közgyűlésén­a mü szerkesztésével Hagara Miklós elnöklete alatt Szentpály István alispán, Újhelyi Ödön főjegyző, Atzél László tanfelügyelő, Podhoránszky Géza kir. mérnök, Kalós Pál levéltárnok, Szabó Sándor és Varga János főszolgabirák, Székely István tb. főjegyző, dr. Komáromy András orsz. levéltári tisztviselő, dr. Tóth Jenő főszámvevő, Papp Zsigmond aljegyző bízattak meg. — A NAGYSZEBENI ág. ev. templom nagy harangja, mely 540 évig szolgált, megrepedt és használhatatlanná vált. E harang magassága 1.265 méter, alsó mérete 4.67 méter, súlya 38 mázsa és 42 font. Kerületén a következő felirat van: »0 rex glorie veni cum pace ave Maria gratia.

Next

/
Thumbnails
Contents