Századok – 1890
Tárcza - Irodalmi szemle - 751
TARCZA. 755 megjelent gyűjteménye ^Magyarország helynevei« ösztönözte, melyet legkevésbbé sem tart kielégítőnek, mert igen csekély benne a helynév-magyarázat. Az olvasó közönségtől s műve fogadtatásától teszi függővé, hogy a további fűzetek megjelenjenek-é. E füzetben több mint száz helynév magyarázatát olvassuk és pedig az I. részben népszerű helynévmagyarázatokat, (melyben a dolog természeténél fogva is sok a mesés, a történeti kritika előttmeg nem állható magyarázat),a Il-ban »ethimologia,történelem, földrajz stb. alapokra fektetett helynévmagyarázatok« vannak, melyek biztosabb alapon nyugszanak, bár a szójátékszeríí magyarázatok itt is kétes beesüek. Mindenesetre kívánatos volna azonban, hogy ily gazdag gyűjtemény, (melyben mégis sok a használható anyag) átadassék a közhasználatnak. A III. részben »mutatványkép közzétett hely névmagyarázatok« hosszú lajstroma is tanúsítja, mily nagy munkának, hangya-szorgalomnak eredménye e gyűjtemény. — BALOGH FERENCZ »Keresztyén egyháztörténelem« czímü munkájának utolsó befejező kötete (a Il-ik rész V-ik füzete) megjelent, mely a XVIII. és XlX-ik század főbb eseményeit vázolja. A mű aránya s a tér szűke miatt csak a főbb eseményekre szorítkozhatott ugyan, de ezeket oly helyes tapintattal választá meg, hogy az olvasó általános tájékozást szerezhet belőle. Az egész mű öt füzetből áll, s abban a történetírás újabb vívmányai gonddal vannak felhasználva. — MÁRIÁSSY BÉLA munkájából : A magyar törvényhozás és Magyarország történelméből megjelent a IX-ik kötet, a mely főként az 1867-iki kiegyezés történetével foglalkozik. Vázolja a kiegyezés utáni hangulatot, jellemzi a kormány-párt s az ellenzék elemeit, magatartását, Kossuth beavatkozását. A zsidók jogegyenlőségéről szóló törvény tárgyalása után egy egész fejezetet szentel az első költségvetésnek. Majd a horvát kiegyezés történetét mondja el, történelmi visszapillantással a régi Magyarországra, szemben a régi horvát tartománynyal. Azután a nemzetiségi törvényjavaslatot ismerteti ; Horváth Boldizsár több törvényjavaslatáról nagy ellenszenvei nyilatkozik. Az utolsó két fejezetben az egyes törvényekből ad kivonatot s mások egész szövegét közli. — »EMLÉKIRAT a budapesti unitárius templom felszentelési ünnepére« czim alatt Jakab Elek vál. tagtársunk tollából tömör és szépen irt monographia látott világot. Alkalmi irat ugyan, de a mely maradandó becscsel bir. A budapesti diszes unitárius templom oct. 26-án nagy és fényes közönség jelenlétében szenteltetett fel, s e munka czélja nemcsak az egyház hitsorsosait, hanem átalában véve a közönséget tájékoztatni a templom keletkezésének történetéről s a megnyitás ünnepélyének emlékét megőrizni. E feladatot tartva szem előtt, Jakab Elek Emlékiratát a magyar és erdélyi országi unitarismus XVI—XVIII-ik századbeli történetének bár rövid, de találóan festett leírásával kezdi meg, azután tüzetesen tárgyalja az erdélyi és amerikai s angol unitáriusok érintkezéseit s végül a budapesti hitközség megalakúlását rajzolja. 49*
