Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 751

'756 TÁKCZA. — A HORVÁT HATÁRŐRVIDÉK actáinak Ill ik kötete (a dél-szláv Akadémia Monumentáinak XX-ik k.) megjelent s az 1693 —1790 közti okiratokat tartalmazza egy pótlékkal, mely az 1531—l 730 közti évek történetéhez nyújt adatokat. E collectio a magyar történetnek is becses forrása, melynek okmányai közt nem egy, több ívre terjedő emlékirat is van, melyek a horvát őrvidék területének többé-kevésbbé kimerítő rajzát adják. Ezen kívül több egykorú összeírás is van benne, melyek azon idők viszonyaihoz nyújtanak adatokat. A kötet használatát könnyíti a munka : végéhez ragasztott név- és tárgymutató. Ara a vaskos kötetnek 4 frt. — DR. JANKÓ JÁNOS: A Nilus deltájáról földtani és földrajzi munkát írt és adott ki (különnyomatként a M. Földtani Intézet Evkönyvéből), melyet történeti alapra fektetett, az által, hogy Egiptom történetével kapcsolatosan tárgyalja a Nilus deltájának eredetét. Már Herodos szerint Egiptom a »Nilus ajándéka.« Az ó-kor íróitól elkezdve átnézetét nyújtja a kérdéssel foglalkozó történet- és földrajzíróknak. — Munkája anyagát nemcsak az irodalomból, de saját tapasztalásból is meríti, beútazván személyesen is a leirt földet. — Szép térképekkel van illustrálva az érdekes munka. (119 lap). — A SZABADKŐMŰVESSÉG TÖRTÉNETÉIÍÖL, melyet Abafi Lajos ír és ad ki németül, újabban a 4-ik és 5-ik füzet jelent meg. Az előbbi a szabadkőművesség fejlődésével foglalkozik leginkább Ausztriában a múlt század közepén, a második a prágai három koronás csillag páholy történetét adja, a mely 1761-ben keletkezett s egy bécsi páholy történetét kezdi meg. — Előfizetési ára évenként (12 füzetre) 4 frt 80 kr, félévre 2 frt 40 kr. ; a füzetek minden hó elsején jelennek meg. — MILLEKER BÓDOG tagtársunk, ki néhány év óta számos monograpliiával gazdagítá helytörténeti irodalmunkat s főként Dél-Magyarországot tette kutatásai tárgyává, (munkái közt legismertebb Versecz nagy monographiája), újabban ismét két monographiát adott ki. Az egyik a verseczi görög leel. szerb püspökség múltja, a mely a folyó évbon ünnepli megalapításának 200-ados évfordúlóját. Erre írta meg Milleker a püspökség történetét, magyar nyelven, 32 lapon. A másik .uunka Alibunár története, melyet német nyelven egy 35 lapra terjedő füzetben adott ki. Alibunár (Ali forrása), mint neve mutatja, török eredetű; — de a török időből smég azután is vajmi keveset tudunk róla. Összefüggő történetét csak a múlt század közepe óta Írhatta meg; — de ez időszakra lelkiismeretesen használta nemcsak a nyomtatott könyveket, hanem a levéltári adatokat is. A mit pedig írt, szépen s meleg hazafias érzülettel van írva. — GYÖIÍFFY LAJOS az esztergomi bazilikáról német nyelven egy 35 lapra terjedő monographiát adott ki, mely ezen egyháznak történetét' s leírását tartalmazza s illustrátiókkal — - köztük a prímás képével — van ellátva. A munka történeti részét illetőleg az eddig napfényre hozott adatokat használta fel, s czélja, hogy az Esztergomot meglátogató idegeneket tájékoztassa, s nekik emlékül szolgáljon.