Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 751

'754 TÁKCZA. nak adja taiiujeleit. Ó maga az »egy ösiiyelv« mellett foglal állást: — ez elméletet tételezi fel a Mózes I. könyvének II. fejezetében olvasható elbeszélés, — és kritika alá veszi az emberi szellem történetének fejlődéstörténeti (evolutionistikus) alapon induló tárgyalását. Szerinte az »ősember csakis tökéletesen kifejlődött, a szellemi tehetségek teljességével felruházott lény lehetett.« Jól esik mindenek felett szerző polémiájának higgadt modorát tapasztalnunk, mely a nyelvtudományi speeulatió azon irányának irodalmában, melyet e könyvével szerző is gazdagít, nem éppen mindennapi. Dicsérettel említendő fel, hogy G. nagy lelkiismeretességgel vette tekintetbe könyvében a hazai nyelvészet teljes irodalmát is. Terjedelmes név-és tárgymutató e munka használatát lényegesen megkönnyíti. A 129. lapon a Geiger Lázár szavak közé tévedésből került veszsző azzal állt boszút, hogy az indexben Geigerből és Lázárból két ember lett. —r— — DB. HUNFALVY JÁNOS Egyetemes földrajzának III-ik kötete : Északi- és Közép-Európa földrajza, különös tekintettel a néprajzi viszonyokra, most jelent meg másfél évvel a nagyérdemű tudós halála után. Ezt a kötetet már nem fejezhette be ő maga ; a befejezés az író hátrahagyott kéziratai alapján és a sajtó alá rendezés érdeme dr. Thirring Gusztávé, a megboldogult tanítványáé, a ki munkájával derék tanára halálos ágyán nyilvánított végóhajtásának tett eleget. — Hat éve, hogy az Egyetemes földrajz első kötete megjelent. Öt kötetre volt tervezve, melyet a megboldogult szerző négy év alatt remélt befejezni. A II. kötet 1886-ban jelent meg s épen a harmadik kötet sajtó alá készítésén fáradozott a fáradhatatlan (akkor már közel 70 éves) tudós, midőn java munkálkodása közepette elragadta a halál 1888. decz. 6-án. Nagy munkája, melyet működése koronájául méltán tekintett, befejezetlenül maradt tehát ; de kiváló nyeresége irodalmunknak (kétszeresen az szegényes földrajzi irodalmunkat tekintve), hogy legalább három vaskos kötet megjelent belőle. — A III. kötet Ausztria, Németország, Svájcz, Francziaország, Nagybritannia és Írország, Belgium és Németalföld, Dánia, Norvég- és Svédország, végül európai Oroszország földrajzát tárgyalja. Hunfalvy e kötetének is az képezi legfőbb becsét és érdekességét, hogy ő nem puszta földrajzot ír, hanem dióhéjban történetét, néprajzát, politikai és culturképét is adja a leírt országnak és népeknek s így munkája nemcsak nagybecsű szakmunka, de egyszersmind tanulságos és kellemes olvasmány. Az Athenaeum kiadása, IX és 590 lap, ára 4 frt. — HELYNEVEK MAGYARÁZÓJA CZ. a. mutatvány jelent meg Réső Ensel Sándor anyaggyüjteményéből és pedig mint 3-ik füzet a Cbetüvel kezdődő helynevek. Még 1861-ben adta ki szerző 32 füzetre terjedő anyaggyüjteményéből az A betűvel kezdődő helynevek magyarázatát, utána 1862-ben a 2-ik füzetet, a B betűvel kezdődőket. De a tovább folytatást ekkor beszüntette s az Akadémiára hagyta — úgy mond — a munkálódást, inely már 1833-ban pályadíj kitűzésével kezdte mog e téren a gyűjtést. Hogy most újra felvette az elejtett fonalat, arra Pesty Frigyes 1888-ban