Századok – 1890

Tárcza - Irodalmi szemle - 751

TÁRCZA. 753 A MAGYAK RATH. AI.SÓ PAPSÁG VÉGRENDELKEZÉSI JOGA, ClUlC'k története, jelenlegi állapota és a hagyatékok körül követendő eljárás czím alatt irt Kollányi Ferencz egy munkát, melyben szerző a vigens jog mellett az intézmény történeti fejlődésére is kiterjeszkedik, és ez a könyv kétharmad részét képezi. Az általános egyházi viszonyokból indulván ki, rátér a specialis magyar fejlődésre. Használja a közkézen forgó compedinmokat, Balics, Lányi történeti müveit, de azokkal be nem éri. Forgatta oklevéltárainkat ; kutatta — már a XVIII. századtól kezdve — a primási és az országos levéltárt, s a kérdést oly teljességgel dolgozta fel, a mint eddig még nem volt feldolgozva. Minthogy pedig a kérdésnek jog-, sőt általános történeti értéke is van : ajánljuk e világosan, és jól irt munkát olvasóink figyelmébe. — GIESSWEIN SÁNDOR azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a keleti őstörténet eredményeit, különösen theologiai vonatkozásaiknak szempontjából, a magyar közönségnek bemutassa. Legelőször a »Mizraim és Assur« czímü munkájában (2 köt. Győr 1886 — 7) látott hozzá irodalmi szándékához. Egy nemrég megjelent értekezéséhez, melynek kivonatát körülbelől egy évvel ezelőtt mutatta be szerző akadémiánk II. osztálya egyik ülésén, a régi Egyptom vallásos életének egy fontos okiratával foglalkozik: az úgynevezett »Halottak könyvével«, mely az egyptomi vallás legkimagaslóbb tanával, a túlvilági élet hitével függ össze. Legújabb időben ez ősrégi munkának Naville-tól eszközölt újabb kiadása fokozott érdeket kölcsönöz ismét ez aegyptologusok legelőkelőbbjeitől tanulmányozott és feldolgozott ez emléknek. G. úr a legjobb külföldi munkák alapján a magyar közönségnek módot nyújt arra, hogy a Halottak könyvének irodalmi alakjával, dispositiójával, tartalmával és a vallásos életben való szerepével megismerkedhessék. Egy befejező tanulmányban az aegyptomi escliatologia hatását a görög mythusra és bölcselkedésre nagyon behatóan tárgyalja. A 64. lapon érintett kérdésre nézve szerzőnek, éppen azon szempontból, melyen az irodalmak tárgyalásában kiindúl, uem lett volna szabad figyelmen kívül hagynia Ancessi Vidor abbé munkáját : » Job et P Egypte, le rédempteur et la vie future clans les civilisations primitif s.t. (Paris, Leroux 1877.) Egyidejűleg az előbbinél nagyobb terjedelmű munkában2) Giesswein úr az összehasonlító nyelvészet fő problémái fölött tart szemlét. Tárgyalja a nyelvek osztályozásának különféle kísérleteit, azt a kérdést : váljon az emberiség nyelvei egy vagy több ősnyelvböl indúltak-e ki ? a. nyelv eredetéről szóló különféle elméleteket és még számos a nyelvtudományi philosophia körébe tartozó kérdéseket. E téren is bő olvasottságá•) Az ó-egyptomi Halottak könyve, irta Dr. Giesswein Sándor. Buda pest, 1890. 74 lap. 2) Az összehasonlító nyelvészet föproblémái, irta Dr. Giesswein Sándor. A győr-egyházmegyei hatóság engedelmével. Győr, 1890. 216 lap. — .Ara 1 frt 50 kr. SZÁZADOK. 1890. IX FÜZEI. 49