Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - IV. közl. 696

718 KOMÁROM Y ANDRÁS. lomért ? Mi hasznát látták most, hogy nem vettek részt a király szekereinek megrablásában, ha egyszer belekerültek az idéző levélbe ? Mert hisz ennélkűl is volt elegendő okak, hogy fussanak a törvény elől, úgy hogy Thelekessy felszóllítására alig egy-két bátrabb ember ajánlotta magát a pozsonyi útra. A megidézett nemes emberek közül azok, kiknek ártatlansága ebben a dologban nyilvánvaló volt, vagy esetleg pártfogójuk akadt, kieszközölték a kamarán, hogy a fiscus velük szemben elállott a vádtól. Mindannyian szegény emberek voltak, s nem tartották érdemesnek velük vesződni. Thelekessy alattvalói azonban, akár ártatlanok, akár bűnösök, s ha még olyan szegények is, egészen más szempont alá estek. A kamarának föltétlenül szüksége volt vallomásaikra, de különben is a rablók kézrekerítésére ennél jobb alkalom nem igen adhatta volna elő magát, és tudni lehetett előre, hogy ha néhányat megkínoznak közüllök, Lednicze várának sötét titkai napfényre kerülnek, a mikor aztán bizonyítgathatja Thelekessy Mihály, hogy nem sértette meg a kir. salvus conductust ! Pedig úgy látszik, erre alapította minden reménységét, számítván arra, hogy tisztázni fogja magát a vád alól, hiszen senki sem tagadhatta a jelenvoltak közül, hogy mindent elkövetett a rablás megakadályozására s talán épen ennek tulajdonítható, hogy eleinte könnyedén, mint mondani szokás, csak úgy félvállról vette a dolgot. De mikor az idéző levél hatását tapasztalta s meggyőződött arról, hogy leghívebb embereiben sem bizhatik többé, mikor látta, hogy szavára nem hajtanak, az engedelmességet fölmondják, mert nem parancsolójuk, de országvilág szemében bűntársuk volt már : gond szállott elméjére s mint hozzá hasonló vérmes természetű embereknél rendesen történni szokott, a nagy önbizalom csüggedésnek adott helyet. Az idézés után némelyek Szüessy Mátyás pukhói volt harminczadoshoz futottak, fűt-fát ígérvén annak, hogy a régi barátságnál fogva legyen tanácsadójuk és szószóllójuk a kamarán. Ez is bizonyítja, liogy Thelekessy felől hogy gondolkoztak már. A ravasz ember meghallgatta bizodalmas vallomásaikat, a köz*) Thoposs Bálint, Precsinczky Boldizsár (több helyen Iíafáel), Marczibány György, Burjánffy es Pápay János kijelentették, hogy ártatlanságuk érzetében készek ugyan megjelenni az idézésre, mindazonáltal kérik a kamarát, hogy haszontalan költségekkel ne terhelje őket, úgy sem bizonyulhat rájuk semmi. Ennek következtében a tárgyalás napján a fiscus függőben hagyta ügyöket és többször elő se vették. Pedig Burjánffy — Pruszlay János néven — a haramiák egyik kapitánya volt, Pápay szintén sok rablásban vett részt. Folyamodásukat 1. Orsz. Ltár. N. H. A. Fasc. 244. nr. 42.