Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - IV. közl. 696

THELEKESSY MIHÁLY. (599 benjárás fejében jól megsarczolta, aztán följelentette, később tőrbe csalta a könnyenliívőket, mert maga is rossz fát tett a tűzre s így akarta behízelegni újból magát a kamara kegyeibe. A rablók többsége természetesen hallani sem akart a törvényszék előtt való megjelenésről, főleg miután értesültek, hogy időközben Trencsény vármegyében közvallatást rendeltek ellenük, s az exharminczados pedig azokat is elijesztette, a kik kezdetben hajlandók voltak Thelekessyvel tartani.2) Moncseket is hívta magával Pozsonyba, de már ilyen vakmerőségre, — noha a rablásnál ő sem voltjelen — nem vetemedett a tisztes férfiú, inkább azon törte a fejét, hogy és mint szabadulhasson a kelepczéből, annélkűl, hogy a törvényt megszegné.3

) A kiknek pedig úgy sem volt már semmi veszteni valójuk s tudták, hogy végzetük: a kerékbetöretés vagy az akasztófa rövid időn utoléri őket, hozzáfogtak újfent a rabláshoz, miáltal Thelekessynek még gonoszabb hire támadt, mert az emberek természetesen csak ő rá gyanakodtak, úgy annyira, hogy kevés számú jóakarói sem mertek többé védelmére kelni. Talán mondanunk sem szükséges, hogy mindez együttvéve elhatározó befolyást gyakorolt magatartására, és ha szinte nem is figyelmeztették volna mások, magától is rá kellett jönnie, hogy mi czéljai vannak a kamarának annyi ember megidézése s a közvallatás elrendelésével, ezután pedig már azt sem volt nehéz dolog kitalálni, hogy mire számíthat abban az esetben, ha csak személye szerint, társai nélkül jelenik meg a törvényszék előtt. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk rajta, hogy utóvégre maga is megrémült s a legfontosabb pillanatban úgyszólván elvesztette fejét. Nem bizván többé ügye igazságában és szabadságának elvesztésétől rettegve, könnyelműsége győzedelmeskedett a józan ész felett s a jövendőre nem gondolva, cselekedete következményeivel számot nem vetve, daczolt a törvénynyel s megtagadta ura és fejedelme iránt tartozó kötelességét. Birái előtt meg nem jelenvén 1600. augusztus 4-én mint nyilvános gonosztévő és a kir. salvus conductus megsértője, az örökös hűtlenség nótájában maradván, feje és összes javai elvesztésére Ítéltetett. Koza Mátyás 25 frtot, 2 ökröt és 25 juhot ígért neki. A pénzt ineg is adá, mire Szilessy többekkel együtt elfogatta őt. A volt harminczados erős gyanú alatt állott, a tanúk orgazdasággal vádolták őt, de Thelekessy pőrében a kamara nagy hasznát vette. L. erre vonatkozólag Orsz. Ltár. N. R. A. Pasc. 296. nr. 14 — 16. 2) U. o. 3) Moncsek pöre. U. o. Pasc. 296. nr. 16. S még több alább idézendő helyen lesz róla említés.