Századok – 1890
Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - IV. közl. 696
698 KOMÁROM Y ANDRÁS. volna, a mint némelyek hiszik. Sem az országgyűlésen, sem a Thelekessy peréhen keletkezett hivatalos iratokban nem tesznek erről említést, sőt úgy a rendek, mint maga Rudolf és testvére Mátyás főherczeg, következetesen és kizárólag csak a királyi szekerek megrablásáról beszélnek. Nyilvánvaló tehát, hogy Pellerdy küldetésének politikai jelentősége nem volt, és megbízatásának természetét legtalálóbban jellemzi az a mondása, hogy »ő felsége marhája mellett« utazott. Ez olyan világos beszéd, hogy nincs okunk miért űzzük-fűzzük tovább a kérdést, noha igazat mondott akkor, mikor Thelekessy drabantjainak kérdésére a római császár szolgájának adta ki magát. Az volt kétségtelenül, de nem legátus.x ) Valószínűnek tartják, hogy a Gyulafej érváron időző királyi biztosok akaratjából csatlakozott a követséghez, a kik a kedvező alkalmat arra használták fel, hogy a Rudolf számára összegyűjtött ritkaságot — nagyszámú pogánypénz is volt az elrablott kincsek között, — Mihály vajda említett ajándékaival együtt Prágába küldjék. Meglehet hogy Pellerdy valamely régibb követségből maradt vissza Erdélyben, s most szintén hazafelé igyekezett ; meglehet hogy egyenesen ez volt a küldetése, a kérdés lényegtelen: elég az hozzá, hogy tarsolyában a kir. salvus concluctussal útnak eredt, nagyobb biztonság okáért a követekkel tartván.2) Rudolfnak azonban az órán kívül csak egy ládája volt a társzekereken, a többi helyet Mihály vajda udvarában tartózkodó diplomatiai ügyvivője az olasz Carlo Magno ingóságai foglalták el, a ki rövid idő alatt — január közepén érkezett Gyulafejérvárra — sok szép holmit tudott összegyűjteni, és úgylátszik Kornis meg Naprági példáját követve, sietett is féltett javait minél előbb biztonságba helyezni. Gonosz idők járhattak akkor Erdélyben, mikor a vajda legfőbb tanácsosai is külső menedéket kerestek kincseiknek.3) x) A »Századuk« czikkírójánál ezt olvasom: »Pellerdy magát a római császár emberének adta ki: de Thelekessy tudta, hogy ez nem igaz« Már hogy is tudott volna ilyesmit ! 2) Amint elbeszéléséből kitűnik, Csáhj István egy szolgáján kívül más állandó útitársa nem volt. Ez is arra mutat, hogy a követséghez csatlakozott, különben el sem indul nagyobb kiséret nélkül. Mikor a vajda visszahívta a követeket, esetről esetre adtak mellé kísérőket, a hol lovakat váltott. Ugylátszik Magyarországon lakott és valószínűleg közel Thelekessy -hez, mert egynehány drabantját személyesen ösmerte. 3) Szádeczky id. m.
