Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - HODINKA ANTAL: Lázár szerb fejedelemről írta Ruvaracz Hilar ism. 66

TÖRTÉNETI IRODALOM. Az idegen, jelesül a dalmát irók, Luccari, Orbini, szintén nem foglalkoztak Lázárral külön, csak a történet keretén belül. Egy-két századdal később irván róla, csak a néphagyományra támaszkodhattak. A legfőbb baj azonban, hogy minden vizsgálat és critica nélkül dolgozták azt föl s a kortannal pedig keveset törődtek. A ujabbkori szerb és idegen történészek is csak más műveik keretén belül szólanak Lázárról, de nemhogy oszlatták volna a zavart, még növelték azt. Folyton ellenmondásokba keveredtek. A kérdés egész gordiusi csomóvá lett, melynek föloldását senki sem kisérlé meg. Lázár élettörténetének megírásához mindeddig senki hozzáfogni nem mert. Szerzőnkben végre mesterére akadt. Ruvaracz azon kevés szerb történetírók egyike, kik a criticára fektetik a súlyt. Sőt bő forrástanulmánynyal a legélesebb criticát egyesíti. Nem mellőzi a legjelentéktelenebb irót sem, s a legkisebb részlet sem kerüli el figyelmét. E túlságos részletezésben fekszik gyöngesége, mert néha aránytalanúl hosszasan bonczolgatja a minutiósus fölösleges dolgokat. Mint itész igen helyesen addig nem akarta Lázár történetét megírni, míg az összebonyolított kérdések criticailag nem tisztáztatnak. Maga mondja (135. 1.), hogy nem Lázár történetét irta meg, hanem az ő életére vonatkozó kérdéseket iparkodott kellően megvilágítni. Tanulmányát nagy szorgalommal dolgozta ki, s kidolgozására igen sok gondot fordított. Művét Lázár születési és családi viszonyainak megvitatásával kezdi, előre bocsátván saját nézetét (3—29. 1.) Lázár atyja Chrebljánovics Pribácz volt, ki a fiút korán Dusán udvarába küldte. Lázár ott meg is nősült. Neje Dusánnak rokona, Ylatkó kenéznek Milicza nevű leánya volt. E házasságból 3 fiu és 5 leány született. A negyedik ez utóbbiak közül Gara Miklóshoz ment férjhez. Lázár ezután sztavileczi (főajtónálló) méltóságra emeltetett, a melyet Dusán haláláig viselt (3- 4. 1.). Az irók, kik ez eseményekkel foglalkoztak, máskép adják azokat elő s többet is tudnak, azért szerzőnk áttér állításainak igazolására. Kezdi pedig Lázár születési évével, a melyről semmi positiv adat sem levén, számításhoz kell folyamodni. 0 az 1329. évet fogadja el születése és 1353-at házassága évének. Szrecskovics és Mijátovics ellenben azt vitatják, hogy Lázár 1322-ben született és 1347. előtt nősült, illetve 1344-ben már első gyermeke megszületett. — Ruvaracz először is kimutatja, hogy ez urak nem figyeltek a születés, házasság és a gyermekek születése A. F. ismertetését Vuk gyűjteményéről a 29. 1. Ezek alapján Kaper Szigf. egész eposzt állított össze : Lazar, der Serbenzar nach Serb. Sagen. Leipzig. 1851.