Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - III. közl. 617

THELEKESSY MIHÁLY. 639 Választott bíróság ítélete alá bocsátották tehát az ügyet, melynek tagjai Thurzó elnöklete alatt Bogády Miklós Trencsény-vármegye alispánja, Szirmai Tódor, Baracskay Gáspár, Szentpéteri Dávid János, Egresdy Boldizsár, Nagy Miidós, Kosár Benedek, Pruzsinszky Mihály és Ordódy Gáspár valának. A bizalmi férfiak a ledniczei és oroszlánkői uradalmak között lévő vitás terűletet felosztották és 1599. június 2Ván 1000 forint bírság terhe alatt egyezséget hoztak létre a szomszédok között.1

) Jakussith Andrásnak nem lehetett oka panaszra, Thelekessy azonban, mint a következményekből kitetszik, érdekei ellen valónak tartotta a kötést ; de ha már elfogadta, egyelőre hallgatnia kellett, hacsak azt nem akarta, hogy a bírságot kérlelhetlenűl behajtsák rajta. A rablókalandok ezalatt sem szüneteltek, sőt úgylátszik, hogy Tkelekessy napról-napra több kedvet érzett magában ehhez az életmódhoz. Néha személyesen vezette fegyvereseit, gyakrabban csak rendelkezett velük, de a zsákmányból minden alkalommal kivette a maga részét, meg is követelte, hogy a nyereséggel pontosan beszámoljanak. A század utolsó éve azonban elmúlt anélkül, hogy valami nevezetesebb dolog adta volna elő magát, mert Hoszutóthy János, Madocsányi és Ostrosith András ökreinek elhajtása, a Pukhón éjszakázó zsidók kincses ládáinak feltörése, egy morva kereskedő meggyilkolása — melyről különben Thelekessynek nem volt tudomása — úgy szólván nyomot se hagytak maguk után. Az emberek már megszokták az efféléket, a károsultak elegendő bizonyítékok hiányában föl se léphettek panaszaikkal. A vármegye sem avatkozhatott a dologba, s ha egyről-másról mégis kérdés támadt, senki se mert Thelekessy szolgái ellen tanúskodni, mert el lehetett arra készülve, hogy a rablók — a kik ebben az időben már titkolni sem igyekeztek többé gaztetteiket, és az igazságszolgáltatást semmibe sem vették — alkalomadtán megboszulják magukat. A harminczados sokat tudott volna ugyan beszélni, s ha akarja, bizonyosan veszedelmet hozhat rájuk, de jó barátságot tartott Thelekessyvel, gyakori vendég volt asztalánál, hasznot látott a dologból s egyáltalában nem jutott eszében, hogy a kamarán vádaskodjék rá, mint pórúl járt elődje.2) x) Orsz. Levéltár. Act. Thurz. fasc. 26. m. 8. 2) A tanúvallomásokban évszám csak elvétve fordúl elő, s így az események rendjét megállapítani nagyon bajos. Egybevetések által azonban több mint valószínű, hogy az érintett dolgok 1599-ben történtek. A morva kereskedő meggyilkolásáról alább szólandunk, a harminczadosról szintén.