Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - III. közl. 617

640 KOMÁROM Y ANUKÁS. De a láthatáron már sütét fellegek tornyosultak, a villám lecsapni készült! A XVII-ik század hajnalán oly esemény történt, mely következményeiben végzetessé vállott Thelekessyre nézve. Külső okait vizsgálva, ugy tetszik, mintha puszta véletlen idézte volna azt elő. Említettük már, hogy bizonyos követelése volt Dersffy Miklóson, a ki azonban ő tudja miért úgy látszik nem akarta megfizetni tartozását, vagy legalább is addig halogatta a dolgot, míg végre Thelekessy megúnván a hosszas várakozást, elhatározta, hogy kielégítést szerez magának, ha szinte erőszakhoz kell is folyamodnia. Vagy talán első sorban is erre gondolt, elég az hozzá, hogy épen kapóra jött az a hír, hogy Dersffy alattvalói, a zsolnai kereskedők bevásárlás végett Morvaországba utaznak. Ennél kedvezőbb alkalmat szándékának végrehajtására maga sem kívánhatott volna. Összegyűjtvén tehát fegyvereseit. 1600. február 29-én — a szökő év szökő napján — elindúlt a határok felé, azzal a feltett szándékkal, hogy egyenesen a kalmárokon hajtja be követelését, a mi hasonló körülmények között épenséggel nem lett volna szokatlan eljárás abban az időben. Természetesen arra is gondolt, hogy boszúból jól megsarczolja őket, ám lássa Derzsffy Miklós, mitévő lesz, ha majd panaszra mennek hozzá. Kevés számú katonát vitt magával, de jól megválogatta őket. Koza Mátyás, Krekoska, Styasni vajda testvérével, Toposs Farkas és Sebestyén, Precsinszky László, Trencsényi György, továbbá Nagy Miklós, Mazák, Csetneki Gál elcsapott oskolamester, végre Jancsika, a fegyverhordozó követték őt a liszai hegyek közé, elővigyázat okáért állítólag oláh ruhába öltözködvén. 1

) A ravasz Moncsek nem tartott velük, talán rosszat sejtett, és féltette a bőrét. A kitanult vén rókáknak rendszerént jó szimatjuk szokott lenni. Elrejtőzködtek az útféli sűrű erdőségben, hogy támadásuk annál váratlanabb, a siker annál biztosabb legyen. Ött vesztegeltek napestig, de a kereskedők szekerei sehogysem akartak mutatkozni. Talán elámította őket valaki jövetelük hírével, vagy a polgárok megsejtették, mi készül ellenök, s otthon maradtak. A nap *) Az idéző levél később egy egész sereg embert számlál elő, azonbau Thelekessy határozottan állítja, hogy 13-ad magával ment a zsolnai kereskedők feltartóztatására. A tanúvallomásokból is köriilbelől ennyi tűnik ki. Némi félreértést csak az a körülmény okozhat, hogy az emberek különböző neveken említtetnek, mint ez a tótok között rendes szokás volt. Hogy a rablók álöltözetben voltak, a közhír után Istvánffy is említi. L. alább.