Századok – 1890

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Thelekessy Mihály - III. közl. 617

634 KOMÀROMÏ ANDRÁS. ben az emberek az ő szándékainak tisztaságát is könnyen gyanúba vehették volna. Szokása szerint Moncseket sürgeté tehát, a ki egy alkalommal az árvái emberektől rablott pénzből is küldött neki 100 frtot a táborba. ') Az ostromlók reménysége azonban hiúnak bizonyúlt. Megtörték ugyan az alsó bástyákat, hatalmas rohammal bevették a vízi várost, véres ütközetekben 3- 4000 török esett el két pasával együtt, úgy hogy az őrség a gellérthegyi kastélyt is felgyújtván, már a felső várba vonult, de a rendkívül kedvezőtlen időjárás megakadályozta a teljes siker kivívását. Vízben, sárban térdig állottak a katonák, se lóval, se gyalog istenért se lehetett a kőfalakhoz közeledni, noha taraczkkal, ágyúval már akkora rést lőttek a szombati kapu felől, hogy néhány ezer ember bátorságosan bemehetett volna rajta. Ily körülmények között az ostrommal végre is fel kellett hagyni s november 2-án elszállott Buda alól az egész tábor, ugyanakkor a török is félbeszakítván Várad sikertelen vívását. »Ez üdvben — úgymond a krónikás — az török az váradi bányában, az nímet és az magyar az budai bányában feredett. 2) A kardforgatásban való ügyesség, a vitézi bátorság kitüntetésére azonban a négy hétnél tovább tartó ostrom alatt elegendő alkalom kínálkozott, és mindenütt a magyarság járván legelői, Thelekessynek is módjában állott hadra termettségének újabb tanújeleit adni. De a kozákoknak sem lehetett okuk a panaszra, mert a budai pasa kincses házai bizonyára bőven kárpótolták őket vérük ontásáért. Csakhamar ezután visszatértek hazájukba, de az összeköttetést továbbra is fentartották a ledniczei urasággal.3

) Ha Thelekessy történetesen végbeli katona, vagy egyáltalában szegény legény, kinek kardjával kell megkeresni kenyerét, boldogúlását, előmenetelét pedig vitézsége által, talán jó közönséges harczos válik belőle, kit bátor szívéért, erős karjáért vezérei is megbecsülnek, talán nagyatyja nyomdokaiba lép és magasra emelkedik, de minden esetre egészen más emberré lesz, nem azzá, a kinek mi ösmerjük. De hát urnák, gazdag örökösnek született, az élet gondjai sohasem háborgatták, mások tetszéséhez nem kellett alkalmazkodnia, cselekedeteiben, szenvedélye, vágyai kielégítésében nem korlátozhatta őt senki, mert szerencsétlenségére apa, anya nélkül olyan környezetben nőtt fel, melynek befolyása szükségképen az erkölcsi romlás örvényébe sodort volna !) Orsz. Levéltár. N. E. A. Fasc. 296. m. 14. 16. 2) Szamosközy i. h. IV. 83. 3) L. a. Borbély János vallomását.