Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotjához. Brassó város és a hétfalusiak több százados birtok pere - I. közl. 49

57 TÖRTÉNETI IRODALOM. téneti tényt. Blakkok laktak Fogaras vidéken, de Háromszéken s a Barczaságon székelyt találnak az emlékek és oklevelek. Székelység lakta e földet messze kiterjedőleg, s ha bár olykor kiszorították is egy vagy más pontról győztes kalandor bessenyők és kunok, távozásuk után visszatértek ősi szállásaikra és lakhelyeikre. A székelység szeme századok óta Brassón függ. A Sepsi szék és Brassóvidék közt fekvő azon nagy darab földet, melyet elébb Fulkun nevű szász birt, 1252-ben IY. Béla királytól ~Vince ispán (Comes Vincentius) Akadásnak, egy sepsi-i székelynek fia kérte és nyerte adományul, a hol ma Hidvég és Arapatak fekszik. 2. Másik hibája Brassónak, hogy Emlékirat-ában a történetet egészen önérdekéhez módosítja az által is, hogy Törcsvárnak és falvainak, sőt magának Brassónak és a barczasági váraknak is I. Lajos és Zsigmond király alatt és után II. Ulászló királyig, egy századig a székely ispán és az által tett várparancsnok alatt létét elhallgatja ; nem említi meg Hunyadi János és I. Mátyás hadjáratait, melyekben a székely ispán zászlója alatt Törcsvár és községei székelysége és oláhsága is részt vett. Ha azt nem mellőzi, Törcsvárhoz és a hozzá tartozó községekhez való joga alapját maga döntötte volna meg. Nagy fontosságot helyez ellenben a magyar királyság hanyatlása korában a vesztegető és gyámoltalan I. Ulászlónak ismételve adott zállogösszegekre s azokra építi megtámadhatlannak vélt birtok jogát, holott Sz. István I. decr. II. könyve 6. czikkében ki van mondva, hogy a mi a kir. méltóság fentartásához szükséges, ahoz nyúlni nem szabad. A magyar király egyik legfőbb jövedelmi forrása pedig a várak és főispá,nok ajándékai és hadi segélyei voltak. Albert király I. decretuma 16. czikke 1. §-a szerint a királyi és koronajogokat sem a tanács hírével, sem a nélkül örökösön elidegenítni nem szabad. I. Mátyás II. decret. 23. czímében kijelentette, hogy a miket a királyi jókból akár ő, akár elődei eladományoztak, azok megerősítésére magát nem kötelezi, sőt az 1514. VII. decretum I. czikkében a királyi jogok és jövedelmek visszavételét maga az elzálogosító II. Ulászló király rendelte el. A királyok ezen korbeli leveleinek ezen átalános záradéka volt : »adjuk ezt meg ezt a jószágot és tartozékait N. N. hívünknek, a mennyiben valamely királyi várhoz nem tartoztak.« Brassó két gyönge királytól s egy arra, a mit kiállított, jogosítatlan királyi jegyzőtől, egyoldalú informatiora, a királyi tanács beleegyezése nélkül s az oklevelek belső és külső kellékeivel nem biró alakban, és számos törvény megsértésével szerezte meg — így is csak zálogjogon — Törcsvárát és a hétfalusi községeket. Erdély törvényeiben is, az Approb. Constitudio II. r. V. czímében ki volt mondva: hogy az ország házai, fiskális várai és jószágai a fejedelmeknek kezekre van adva, de az ország a