Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotjához. Brassó város és a hétfalusiak több százados birtok pere - I. közl. 49

58 TÖRTÉNETI IRODALOM. tulajdoni jogot azokhoz magának fentartotta s a fejedelem azokat megtartani köteles ;« ugyan a II. r. I. czíme IX. pontjában ki volt kötve, hogy a fejedelem az ország határait, végházait kivált tanácsa híre nélkül el nem idegenítheti, sőt ugyan ott a II. r. VIII. czíme I. czikke a korona javai s a fiskális jövedelmek per utján is visszavételét a fejedelmek kötelességévé tette, a hol pénz volt rá adva, annak visszatérítése mellett, kimondatván, hogy ily jogban időmúlás sem engedhető. Brassó birtokát szines cserével (simulatum cambium) szerezte, a mit a fiskusnak hosszú per utján fel lehet bontani. Bethlen Gábor és II. Rákóczi Gryörgy vissza akarták váltani, s a város azt felelte, hogy nem inscriptioval bírja, nincs inscriptionalisa. Most Emlékirataiban maga közlötte őket. Brassó a királyság és nemzeti fejedelemség alatt nem érvényesítette földesúri jogát, akkor várszolgálatot tettek Hétfalu községei, a mi az 1765-ki határőrség felállításáig tartott változott alakban. Mikor a várszolgálati viszonyok feledésbe kezdettek menni, s br. Seeberg összeirási munkálata adott erre okot s jogczímet, a mi pedig a régi állapotok s jogviszony megsemmisítése volt. Brassó felhozza azon 1761. összeírást is, *) a mit két kir. táblai irnok vitt végbe. Az ebben Hétfalunak 11. pontba foglalt tartozása kizárólag pénzfizetés (nem jobbágyi robot), nem egyéb az, mint a várispánnak hajdan is fizetni szokott királyi dij (taxa regia) a változó időhöz képest átalakult formában. A 11-ik pontban tiszta jobbágyi szolgálatnak a fűkaszálás és szénagyííjtés s különbözőknek tűzifa adás mondatik, hátrább ismét, hogy a jobbágy fejét 2 frttal, igavonó marháját egyenként egy forinttal, a zsellér harmadával megválthatja. Mindez inkább bizonyít várszolgálati kötelezettséget, mint úrbéres jobbágyságot. A regalejog és dézmavevés is visszaélés inkább, mint jog. 1780. Brassó elismerte, hogy a községeknek az 1768-ki urb. szabályzat értelmében azért nem tud szántót és kaszálót adni, mivel a mi ilyen terület volt, mind azok kezében volt.2) De ez összeírás nem bír legfelsőbb megerősítéssel, tehát jogi erővel sem, szintúgy, mint az 1780-ki kényszerített úrbéri összeirás sem. Egyedül az 1819-ki urb. öszszeirás bír formai erővel, de ez egészen a régi törvénytelen összeírások adatain s a községek multjokról megfeledkező vallomásain alapul, azt a biró, mint a történelmi kritika belső igazság erejével bírónak nem mondhatja. Hétfalu védelme is fogyatékos : a per tárgya soha sem volt jól felszerelve, Brassó oklevelei eredetiben sem bekérve, sem sajtó x) Törcsvári Uradalom jogi állapota stb. 1882. 38 — 40. 11. 2) Törcsvári Uradalom jogi állapota stb. 1882. 40. 1.