Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotjához. Brassó város és a hétfalusiak több százados birtok pere - I. közl. 49

TÖRTÉNETI IRODALOM. gyűlése vitatta meg a kérdést, a napi sajtó melegen szólalt fel mellettök, egy ideig közhit volt, hogy az ügy az 1871. évi LIII. t, cz. 82. §. alapján fog elintéztetni; de nem valósult, s így 16 évi újabb küzködés és meghiusult várakozás után, czélszerűbbnek látszott békés kiegyezés útján eszközölni sorsuk jobbra fordulását. II. E sorok czélja méltánylása azok érdemeinek, a kik e békeművet létrehozták vagy azt létrejőni segítették s czélja a kedélyeknek a bevégzett tényekben való megnyugtatása. Ebből azonban nem következik, hogy az irányzatosan előkészített megtörténtekből, szintúgy mint a netalán akaratlan mulasztásokból a tanúságot ki ne vonjuk s átmeneti korszakunknak nehéz kérdések elintézésében követni szokott eljárásáról tárgylagos Ítéletet ne mondjunk. A kritika mindkét fél eljárásában nem egy történeti és közjogi tévedést s hamis magyarázatot képes kimutatni, a mi akár adatok hiányában a dolognak nem elég alapos ismerése miatt, akár tervszerű leleményességgel a jognak nem a maga valóságában feltűntetésére lőn elkövetve, tisztába hozása és megállapítása igazság iránti erkölcsi kötelesség s a tudomány legnemesebb feladata. Brassó város érvei közül sok nem állja ki a kritika bonczoló vizsgálatát. 0 I. Lajos király 1377-ki kiváltságleveléből következteti Törcsvárhoz való gyökeres jogát, s ezzel két hibát követ el: a vár építésénél elhallgatja, hogy azért nyerte a 13 falut a királytól adományul, a mi önálló törvényhatósági létét és létjogát alapította meg, s így azonnal dúsan megkapta hűsége és áldozatai jutalmát. De ez oklevél Brassó Emlékirat-áhm nincs közölve, csak rá utal, a hol meglátható ; mert a közlés által szakértők előtt jogbizonyítékának kiinduló pontja egészen elesett volna. Ez időbeli Törcsvárnak a későbbivel birtokjogi egybekötetése egyátalában nincs. Az a vár a királyé és koronáé, ha Brassó építtette is, Brassó nem birta azt, övé mint központé és a vidéké, mint politikai törvényhatóságé, a 13 falu volt, a miből Brassóvidék alakult. Az elhallgatás tehát akármi okból történt, félrevezeti az olvasót s elferdíti a történeti igazságot. Az Emlékirat gúnyolódása a székelyeknek a Barczaságon régibb megtelepedésével s azon állítás, hogy ott korábbi lakos az oláh (Blaccus), azon érvvel támogatva, hogy e föld a német lovagrend bejöttekor puszta és lakatlan volt (deserta et inliabitata), inkább bizonyítja az állító magyarellenes érzületét, minélfogva ő e földet akár a tatárnak oda engedné, csak a magyaré ne legyen, mintsem a tör-