Századok – 1890

Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - III. közl. 537

540 titîNFALVï 1>Á1„ Szabó Károly szerint a székelyek ősfoglalásból bírták a földet, a magyar koronának ahhoz semmi, de semmi joga nem volt ; a székely mindenütt, egész Magyarországon a nemesi jogokat minden külön kiváltság nélkül élvezhette. A király nemességet, tisztséget, kiváltságot osztogathata Magyar- és Erdel-országban: de székely jogot senkinek sem adhatott, vagyis székellyé nem tehetett senkit. (Úgy tudom, szász jogot sem adhatott senkinek a szász földön kívül, valamint szász-szá sem tehetett senkit ; de még budaivá vagy debreczenivé sem tehette se a pozsonyi Pétert, se a pécsi Pált.) De mik a székelyek, ha így áll a dolog? folytatja Réthy. Mikor, hogy jutottak Erdély keleti szélére ? Hogy és mikor léptek a magyar állam kötelékébe ? Ezekkel a kérdésekkel állunk most szemközt, mikre Szabó Károly nem ád választ. Réthy tehát megadja a választ. O a bonfoglalás képét vázolja, »a mint azt magának képzeli«, s »abban yél a székelyek megfejtésére jutni«, aZcLZy R székely kérdés megfejtésére jutni. S ez a képzelem nem is üt el nagyon az ismert történetektől, legalább nagyban megegyez a magyar királyságnak nyugatról keletre való terjedésével, melyet »Magyarország Etbnographiájában« már 1876-ban írék le. Az sokat nem árt a honfoglalás képének, a melyre itt szükségünk van, hogy egy-egy hamis vonás is van benne. P. o. hamis ez : » A mongol hadjárat lezajlása után új viszonyok következnek. Ekkor homladozika kapocs Cumania és Magyarország között.« — Sőt inkább ekkor bizonyosabbá és erősebbé válik a kapocs a két ország között. Már II. András kezdte volt a »rex Cumaniae« czimet viselni. IV. Béla mint felség, úgy rendelközött Kúnországról. III. (IY.) László alatt elenyészik a Kúnország név, helyébe Havas-el-föld (partes nostrae Transalpinae, Transalpinia) és Ungro- Vlachia lépnek. Tehát a magyar királyság keletre terjedvén, »a kárpáti havasok völgyeiben egy népfajra talál, mely nyelvre nézve legközelebb rokon a magyarral, mely ott mint ősfoglaló bírja a lakott földet s még ázsiai typusú (?) törzsrendszerben él akkor, mikor Magyarországon e társadalmi állapot már régen szétbomlott. Természetes, hogy az új népelem a saját érdekében is önként és