Századok – 1890

Értekezések - Dr. HUNFALFY PÁL: A magyar nemzeti krónikák - III. közl. 537

A MAGYAR NEMZETI KRÓNIKÁK. 539 hagyatik el, nem vész el, mint Kriza mondja; az elő- bői soha sem lesz ö'ö stb. de az el-bői lehet ö, tehát Székel-bői lehet Székö. Egyelőre nem tekintve a Székely szónak lehető jelentését, lássuk, mint kellene azt írni ? vagyis, mi valóságos, igazi alakja ? A Szabó K. felhozta Zecul, Sekel, Scecul alakok a székel-re irányoznak, nem pedig a székelyre. A Székéi földje (Székel földiről, Székel földjén), Székel támadása, székelsig, stb. is, melyek gyakran előfordúlnak, (p. o. a Székely krónikában. Történelmi Tár, 1880-dik évfolyam. 633. stb. lapjain) a székel mellett szólnak. Ennek adjectivuma : székéli, a mely azután a székely alakot húzta maga után. A székeli nép, székeli urak, székeli föld stb. szabályos kifejezések volnának ; az l azonban, kivált a viszonyszókban (fel, al, kül stb.), ly-é válik a kiejtésben, s a székeli nép stb. helyett többnyire vagy általánosan székely népet, írunk és ejtünk. Tehát eltekintve a székely szónak jelentésétől, olyan ős régi nemzet-névnek lehet-é azt tartani, milyen a besenyő, kún, kozar és számos más nemzet név ? a melyeket, úgymond Szabó K. »sem én (Sz. K.) nem érlek, sem Hunfalvy nem ért.« Erre a kérdésre bátor vagyok felelni : bizonyítsa be Szabó Károly, hogy azt a külön álló székely nemzetet valamely byzantinus vagy nyugati latin írónál, mint nemzet-nevet, találhatni. Akkor, de csakis akkor én is elhiszem, hogy az olyan külön álló nemzet-név, mint a besenyő, kún, kozar és számos más nemzet-név. Addig azonban jogosan maradhatok a mellett, hogy a székely nem ős régi nemzet-név, hanem itt a hazában a magyaroktól eredett másféle, akár lakhelyet, akár hivatalt, foglalatosságot jelölő név. Legújabban Réthy László is, a Magyarországi néprajzi társaság Értesítőjében (Ethnographia, 1890. a 24—36 lapjain) »egy véleményt koczkáztat, mely ha itt-ott hézagos is lesz, azt hiszi, egyben-másban fogja az eddigi tanulmányokat kiegészíteni.« A hun-székely continuitásról nem lehet többé szó, úgymond, ezt Hunfalvy P. alaposan megbizonyította. De bármennyit nyom is a magyar és székely nyelvnek azonossága, mégis »egészen le kell tennünk a székelységnek Magyarországból való kitelepítéséről.« 35*