Századok – 1890
Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotjához. Brassó város és a hétfalusiak több százados birtok pere - I. közl. 49
52 TÖRTÉNETI IRODALOM. csere és kölcsönös szerződés törvénybe is igtattatott.! ) Brassó közönsége a m. kir. igazságügyminiszterbez benyújtott legutóbbi Emlékirat-ában így szerzett várbirtokát és az ahoz királyi taxa és hadszolgálat kötelezettségével csatolt magyar és román falukat oly adományos, és vele oly úrbéri viszonyban álló nemes földesúri birtoknak nyilvánítja, a minő bármely nemes földesúré az országban. . . Itt ismét 110 évi időköz után, mely alatt az uradalomhoz tartozó tíz úrbéres falunak, állítása szerint, békés birtokában volt, a taxát és robotokat vette — az 1762., 1780., 1786. és 1819-ki úrbéri összeírásokban keresi jogai további alapját, a melyek fennebb jellemezve voltak, s ezek után az Emlékirat, mint kétségbe nem vonható igazságot fejezi ki azt, hogy Brassó örök időkre jogérvényesen szerzett nemesi és úrbéres birtokát 1848-ig negyedfél századtól hosszabb időn át békésen élvezte és használta. Az urbéii viszonyok ez évben megszűnése után Törcsvár főbirtok és Krizba s Apácza községek lakosaival az erdő- és legelő elkülönítésre nézve 1860. nov. 17. a brassai es. kir. urb. törvényszék előtt békés egyezményt kötött, a mi mind Brassó, mind a kiegyező három község javára történt. A többi községek ellen is folyamatban volt már a városnak hasonló keresete, Hosszúfaluval szemben 1869. a kir. Curia kedvezően itélt is, — a midőn a vonakodó községek panaszára 1871. az LUI. t. czikk 82. §-ba e hely vétetvén fel: »A Talmács-Szelistye s Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot fog az igazságügyminiszter előterjeszteni — ez őket új reményre bátorította, s így az ügy sem per utján — minthogy a kir. törvényszékek a kilátásba helyezett külön törvény megalkotása előtt hasonló kérdésekben ítélni vonakodtak, sem békés úton - a mi a város legméltányosabb ajánlatainak merev visszautasításában nyilvánult — elintézhető nem volt. A dolgok e helyzetében Brassó város közönségének törvényes képviselete 1886. jul. 21. kérvényt intézett a m. kir. igazságügyminiszterhez, Emlékiratot csatolva hozzá, melyben a fenforgó kérdés történeti fejlődését s mai jogállását hiteles adatok alapján fölfejtvén : Törcsvár és Hétfalu úrbéri birtokviszonyai rendezése végett kilátásba helyezett külön törvénynek megalkotását s az országgyűlés elé terjesztéséi sürgette. Egészen ellentétes a Hétfalu községeinek jogvédelmi álláspontja. Lakföldjük múltjának s jogaiknak gyökere — mondják ők — a még Szent István előtti első foglalás és itt lakás, a minek bizonyítékait kérvényeikben és védirataikban adják elé, s a mikből jogállásuknak im e képe tűnik ki. ») Approb. Const. III. r. LXXXI. t. 1. art.
