Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotjához. Brassó város és a hétfalusiak több százados birtok pere - I. közl. 49

53 TÖRTÉNETI IRODALOM. Szerintök Erdélyt a magyarok és székelyek az I. Lajos király-féle 1377-ki oklevél kelte előtt másfél századdal, már akkor birták, midőn II. Endre király 1211. a Barcza földet a német lovagrendnek adományozta. A rend építhette Törcsvárát és többi várait fából vagy kőből, de nem hihető, hogy ott, veszélynek és külső népek betörésének oly kitett helyen azelőtt is földsánczok és erdők ne lettek volna, valamint az sem, hogy a szomszéd Háromszék székelysége az Olt és Tatrang termékeny téréit használatlanul hagyta volna. E helynek a német lovagrend adománya keltekori puszta-volta és elhagyatottsága a besenyők, kunok és más vándor népek be-betörésének és pusztításainak volt muló következése, de az ős magyar és szekely lakosok onnan teljes kipusztítása nem is lehetséges, akkor, midőn már ott volt szomszédjukban, a Háromszéken és Udvarhelyszéken nagy tömegben élő székelység, melyre támaszkodhattak. A magyar honfoglalás és állam-fentartás rendszerének egyik alapja és feltétele Törcsvárnak és a közelében megszállott Hétfalu népének védelmi rendeltetése kétségbe nem vonható, akár ősi megszállás volt ott-léte, akár a belső székelység közül későbbi kitelepülés, a minő a Szék földének (Terra Szék) Akadás Vincze ispán által megtelepítése és Aranyosszéknek kirajzása volt, a miről hátrább lesz szó. Ottlétök tényét az egyházi tizednek 1213. a pápa részére kikötése szintúgy igazolja, mint a faluk neveinek : Bácsfalu, Csernátfalu, Zajzon, Apácza, Zalánfalu, gyökeres magyar-volta. A román — akkor oláh volt nevök — lakosság a Hétfaluban az, melynek — a Dunán túlról — beköltözését és ott megtelepedését oklevelek mutatják, kiknek azonban onnan egv időben elűzetésökről is okirat szól. Az oklevelek az Arpád-liázi királyok három századánál csak a német lovagrend és a pápai tized ügyében adják az iménti felvilágosítást, s hallgatnak az Anjou-kori korszakról az 1377. évig. De I. Károly és Lajos, ugy Zsigmond királyok alatt, mint katonai szervezett hatalom válik ki s lesz a történet intézőjévé a székely ispán. 1349. Laczk Endre, 1355. Lőkös, 1370. István, 1459. Lábatlani János erdélyi vajda és székely ispán főparancsnokai voltak nemcsak a székely királyi váraknak, de az úgynevezett brassai hegyi várnak (Möns Barassou), Feketehalom, Királykő és Höltvény vagy Krizba váraknak, Törcsvár végvárának és azok őrségeinek, a kiknek kötelessége volt e várközségek lakóiból megerősített saját zászlójú hadi népével az ország ezen keleti részeinek megvédelmezése. A ki Magyarország XIV., XY. századi honvédelmi rendszerét ismeri s az idézett oklevelek szellemét elfogulatlanul itéli meg, meg fog győződni arról, hogy Törcsvár, mint királyi végvár, ama századokban katonai védelmi hadállo-