Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: A hajdani törcsvári uradalom jogi állapotjához. Brassó város és a hétfalusiak több százados birtok pere - I. közl. 49

TÖRTÉNETT I RI >1) ALOM. elnöklete alatt Brassó és Hétfalu községei közül elébb 1888. deczember 10-én Csernátfalu, Hosszufalu, Tatrang, Zajzon és Piirkerecz, utóbb 1889. márcz. 20. Bácsfalu és Türkös képviselőivel, Henter Gábor járási főszolgabíró jelenlétében létrejött önkéntes kiegyezés által, a mit hátrább ismertetek. Elébb azonban eléadom röviden az egyenetlenség okát s a hosszú perlekedés történetét, birálva és hézagait pótolva, azért, mert ez adja meg a fenforgó ügy és létrejött kiegyezés fontossága mérvét, s ebben van a kérdésnek úgy politikai, mint jogtörténeti és közgazdasági jelentősége. A két peres fél különböző állás- és kiindulási pontot választott jogai védelmére. Megismertetem röviden, tárgyilagosan mindkettőt. Brassó város egy 1377-ki oklevélben látja legelső irott jogalapját, melyben I. Lajos király megdicséri, hogy a Detrekőn ( Castrum in Lapide Tidrici vagy Detlierici) levő fa-vár helyére kővárat építtetett, a később úgynevezett Törcsvárát. Feltűnő — hátrább okát adom — hogy itt mindjárt 120 évi időköz szakítja meg Brassó város vélt jogát, a mi csak 1498. elevenedett fel, a mikor azt II. Ulászló királytól tiz évre 1000 forinton zálogba vette minden tartozandóságaival és hasznaival, mely zálog összeg 1508. már 6300 frtra emelkedett, s ezért a zálogidő 25 évre hosszabbittatván meg : Brassó birta is a várat, kötelezve volt azt önköltségén fentartani, megerősítni, katonasággal őriztetni s Törökország felé az ország biztonsága végett katonai kémkedő és portyázó csapatot tartani. Erről Brassó a királytól 1513-ban formaszerű inscriptionalist, nyert. Elébb csak a királyi adóban (taxa regia) és katonáskodás terhében a brassaiakkal együtt való részvételt eszközölte ki, és hogy a mit a többi barczasági szász községek népe, mind azt ők is teljesítsék, alávetettségről, jobbágyi szolgálatról a királyi levélben nincs szó. Az 1515-ki országos zavarban Eerencz, erdélyi prépost, királyi jegyző, egy — a király nevében — kiadott nyilt levélben már őket két helyen írja paraszt-nak (rusticus), a kiket a király Brassó városnak alávetett, s a kik neki minden közterhekre és census fizetésre nézve engedelmeskedni s azt nekik beszolgáltatni tartoznak. Alább jellemzem e különös királyi levél bizonyító erejét. . .1602. a könnyelmű Báthori Zsigmond fejedelem, 200 frt török adótól, a mit Brassó Törtsvárért fizetett, a várost szintén mentesítette, sőt pénzverési és váltási jogot is adott részére. 1615 és 1651. Bethlen Gábor és II. Rákóczi György fejedelmektől újabb s nagyobb összegek fizetése, cserében több birtoknak a fiskus részére átadása, a vár fentartása, katonai őrizése feltétele alatt annak birtokában meghagyatását kieszközölte, a mely 4*