Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - HODINKA ANTAL: Svetostefanski Mrisovulj kralja Stefana Uroša Melutina ism. 507

509 TÖRTÉNETI IRODALOM. ímegemlíti történeti és földrajzi szempontból az oklevél fontosságát. Ezután adja a szöveget. A szöveg tartalmát már a czím is jelzi : Milutin király svetostefánski chrisovulja. Milutin oklevelét két más követi. Az egyik a Dragutin, a másik a Nikodém érseké. A chrisovul tehát tulajdonképen 3 külön oklevélből áll, melyek azonban egymásból folynak. Azon jelenség, hogy a templomi illetve egyházi alapítványokat az egyházfő is megerősíti, saját tekintélyével is növelvén annak becsét, igen természetes. Előfordúl nyugaton is, ;a szerbeknél meg épen szokásos volt. (V. ö. Miklosich, Mon. serb. p. 76. 212 ect.) De hogy egy harmadik személy is külön oklevéllel erősítse meg a királyét, az ritkán történik, amennyiben az illetőnek joggal és hatalommal is kell arra birnia, a mi a király, mint a világi hatalom képviselője, és az egyházfő, mint az egyházi hatalom személyesítője mellett csak speciális körülmények közt fordulhat elő. Szerbiában ez az egyetlen eset. Enuek az oklevélre nézve némi fontossága van. A chrisovulákon t. i. rendesen hiányzik a datum, a szerbeknél ép úgy, mint a görögöknél. A kérdésre már most, mikor adatott ki e levél, legalább megközelítőleg csak is e körülményből válaszolhatunk. Milutin ezt mondja a szövegben (bcsk. 5. bg. k. ... 1.) »e templomát romokban találtam és újból fölépítettem . . . . .s miután pedig megújítottam, föl is szereltem mindennel, mi királyságomtól telt.« Tehát a kolostor már készen állott, midőn a hrisovulja Íratott. S mivel az építés még Miljutin anyjának életében kezdődött, de halálakor még nem volt befejezve, a hrisovul nem kelhetett 1314-nél előbb, a mely évben Milutin anyja meghalt. 1316-nál később nem kelhetett, mert Dragutin ez évben halt meg, már pedig ő azt mondja a saját oklevelében : »miután láttam a templom részére tett összes adományokat, melyeket ö itt összeírt, nem vettem el belőle egyetlen vonást sem.« (bcs. k. 41 1. bg. k.) Egyedül a Mkodém levelét nem tudjuk bizonyos időhöz kötni, mert sem azt nem tudjuk, mikor halt meg elődje, III. Szabbás, sem azt, mikor lett ő érsekké. Jagic tanár azon oknál fogva, hogy Nikodém már nem említi Dragutint, 1316 után következő évekre, 1318-ra teszi. A szerb okiratok között eddigelé terjedelemre és az adatok bőségére nézve legkiválóbb volt két, szintén alapító chrisovul. Az egyikkel III. Uros 1330. (6838 után) körül a hires deSsani kolostort alapította, a másikkal fia Dusán egy prizreni templomot. A szvetostefánski hrisovul. a fönnebbiek szempontjából, és az 1314—1316. közti évekből eredvén, korra nézve is fölülmúlja a két említett okiratot s így ma a szerb okiratok legbecsesebb •darabja. Ismerjük meg tehát közelebbről.