Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - HODINKA ANTAL: Svetostefanski Mrisovulj kralja Stefana Uroša Melutina ism. 507

TÖRTÉNETI IRODALOM. 507 árulót bízták meg, kit azonban a tyroli nép nem kedvelvén, nem is támogatott. Az események további fejlődése ismeretes. Elvégül Tyrol a bajor és franczia iga alól mégis felszabadúlt és János főherczeg legnagyobb örömére egységesen ismét Ausztria jogara alá került. Ekkor új keserűség jutott Jánosnak is, Tyrolnak is •osztályrészül. Szinte hihetetlen: Ferencz császár és emberei Tyrollal, mely önerejéből űzte volt ki a bajorokat és mely az egész idő alatt a rendíthetetlen alattvalói hűségnek és ragaszkodásnak ezerféle jelét adta volt a császárnak, ismétlem : Ferencz császár és tanácsadói ezen az önfeláldozásig hű néppel mint meghódított néppel akartak elbánni, és élvén az alkalommal, az országnak ősi alkotmányát elkobozni. Mit érzett e hírek hallatátára az udvartól száműzött János főherczeg? — naplójában megtalálhatja az olvasó. Én azonban már nem folytatom. Krones új könyvének becsét oklevéltár és gondosan készített index még emelik. x

) L. M. Svertostefánski chrisovulj králjá Stefáná Urosá Milutina. Iz staroga Saraja iznesla na svijet Zemáljská Vládá zá Bosau i Hercegovinu. (Istváu Uros Milutiu király svetostefánszki krisovulja. Kiadta a bosnyák tartományi kormány. Bécs. Holzhausennél 8° VII 4- 4S 1. 4 fényképi melléklettel.) Srpske kralj. Akademije Spomenik IV. Svetostefánski krisovulja. (A szerb kir. Akadémia Spomenikjának IV. kötete. A svetostefánski krisovulja. Belgrád. Államnyomda. 4° XII + 24 1. 4 szines hasonmással.) A múlt év végén egy akadémiai tagokból álló bizottság járt •Konstantinápolyban, hogy a régi seraili kincstárban őrzött könyvek közül a hazánkat érdeklő műveket fölkutassa. A kutatásnak ^közvetlen eredménye nem volt, a mennyiben a remélt magyar irodalmi kincseket nem találta meg. Közvetve mégis jelentékeny sikerrel járt, mert a magyar korona egykori melléktartományai.nak két nevezetes irodalmi kincsét adta át a tudományos világnak. Ezek egyikének, Hervója glagolmissáléjának létezéséről ugyan volt tudomásunk ; a másikat, a Milutin szerb király oklevelét, bár többször említették az ismert oklevelek, de hollétéről senki sem •tudott. *) Hazai történetünket érdekli ama hely, hol Krones a Varasd táján alapított tyroli gyarmatról szól, mely azonban czélszerütlenűl kiszemelve és vezetve, 1814 után ismét megszűnt. Ezekre nézve v. ö. logger, Geschichte von Tyrol (III. köt. 800 1.) Több más tyroli hazafi, kik 1809. őszén a bajorok bosszúja elől hazájukból kivándoroltak, Pozsonyban és Nágy.Kanizsán talált menhelyet. •*3*