Századok – 1890

Értekezések - IFJ. JANKÓ JÁNOS: A magyarországi tatárjárás leírása a khinai évkönyvekben 44

KÜLÖNFÉLÉK. 45 A kkinai forrás előttünk nemcsak érdekes, mert hiszen a seregek, melyek édes hazánkat feldúlták, Pekinghői kapták paran­csaikat, s Pekingbe küldték harczi jelentéseiket, hanem fontos is, mert e forrás a leghitelesebbek közé tartozik. »Nagyon sok előny­nyel szól a khinai történet hitelessége mellett, írja Lóczy, az, hogy régi időktől bevett szokás szerint csak a megelőző dynastiának letűnése után adatik át a nyilvánosságnak annak története. A historiografusok hivatala azonban a császárok életében is híven jegyzi fel az eseményeket és kötelességükké van téve a tagoknak, hogy feljegyzéseikben az egyéniségtől menten, minden tekintet nélkül, vájjon hizelgő-e valami dolog a császárra, avagy árnyat vet reá, az igazságnak őrei legyenek. Bizonyára ebben az intéz­kedésben rejlik a khinai történet eseményhalmazának száraz és rideg volta, sokszor hiányzik abból, amit csak a történetíró rokon — vagy ellenszenve önthet abba; mindazonáltal az egyéniség imitt-amott a khinaiak történetében is felszínre vergődik, vannak abban is lelkesítő események és a császár személyiségének gócz­pontja körűi nem egyszer merülnek fel nagy jellemek a nemzet­nek, a népnek fiaiból. Másrészt azonban a khinai történet, pár­tatlansága miatt, mintaképe lehet a helyes történetírásnak Á his­toriografusok irodája valóságos felső törvényszék a császárok kormányzása felett, melynek Ítéletei azonban csak akkor állíttat­nak össze, midőn egy ivadékuk sincs többé a hatalmon. A khinai történészek megbízhatóságát ez intézményük ősi fennállása bizo­nyítja legjobban.« A tatárjárás első részeiről, amíg t. i. a tatárok Magyar­országig kerültek, Bretschneidernek nemcsak a khinai és mongol, hanem az európai, arab és perzsa kútfőkből merített leirásai alapján elégnek tartom a következőket előrebocsátani : Dzingiz­khán, miután a Karakhitán birodalmat (Kasgár, Jarkand és Khotan városokkal) 1218-ban megsemmisítette, kereskedelmi szerződést kötött Bokhara urával. A következő évben azonban küldöttei Otrarban, melynek romjai a Jaxartes északi partján Perovszki erőd és Turkisztán közt fekszenek, meggyilkoltattak. Ennek hirére, Dzingiz három fiával, Ogotai, Csagatai és Djucsi­j-val Nyugat-Ázsiába indúlt, Otrart bevetté és elfogott parancs-V nokának fülei- és szemeibe olvasztott ezüstöt öntetett. Bokhara és Szamarkand elfoglalása után a kazár birodalmat dúlta fel és fejedelmét a Kaspi tó mellékére űzte. Dzingiz-khán az 1224-ik év végéig tartózkodott Nyugat-Ázsiában, seregei Per­zsiába és Heratig hatoltak és hazatérését már 1223-ban Indián és Tibeten át tervezte, de az út nehézségei miatt Peskur-ba ,Peshawar) visszatérni kényszerűit. Dzingiz-khán erre Bokhara fejedelmének, Mohamed sahnak üldözésére Szubútai és Sebé

Next

/
Thumbnails
Contents