Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - DR. PAULER GYULA: Monumenta spectantia Historiam Slavorum meridionalium vol. XIX. 347

TÖRTÉNETI IRODALOM. 351 idejéből a részletek; a másik kettőről, egynémely külsőséget kivéve, csak Nádas dy vallomásaiból birtunk tudomással, ki a lehető legártatlanabb szinben igyekezett a dolgot feltüntetni. Gremonville jelentései apróra megismertetnek e két találkozás részleteivel, és igazolják abbeli véleményünket, hogy Nádasdy sokat elhallgatott vallomásaiban. Ez adatok a gyűjtemény egyik legérdekesebb részét képezik. Zrinyi Péterre nézve megerősíti a gyűjtemény, hogy ő mindig feltétlen híve volt a francziáknak ; azok biztak is benne, de tartottak hevességétől, meggondolatlanságától. Új és érdekes adatokat nyerünk viszonyáról Rákóczy Ferenczhez. Mikor szóba jött leányának házassága, kit egyébiránt Póttal is el akart venni, az ifjú herczeggel : Zrinyi Péter nem akarta odaadni, még pedig politikai tekintetekből, mert attól tartott, hogy ezzel elidegeníti magától a protestánsokot, kik Rákóczyt vagyis inkább anyját Báthory Zsófiát halálosan gyűlölték, s Gremonville-nek kellett őt rábeszélni, hogy a házasságot engedje meg. Később - 1667, 1668 — arra gondolt, hogy Rákóczy Ferenczet erdélyi fejedelemmé kellene tenni, hogy így jobban segíthesse a magyarok terveit (92. 1.) ; sőt még a lengyel trónra is ajánlotta Gremonvillenek, mert leánya, ki feltétlenül uralkodik felette, »qui domine absolument son mari« a franczia pártra fogja hajlítani (116. 1.) Legérdekesebb adatai az egész gyűjteménynek, mert a legérdekesebb és legkiválóbb emberre vonatkoznak, azok, melyek Zrinyi Miklós a költő szerepére vetnek világot. Hogy Zrinyi Miklós nein kötött valami pactumot a francziákkal, az a jelen gyűjteményből is világos; de új, hogy sokkal tovább volt kész menni a franczia szövetségben Lipót ellen, mint eddig hinni hajlandók voltunk. Zrinyi Péter már 1664. május 12. b. Reiffemberg, a mainzi választó fejedelem, XIV, Lajos szövetségesének embere előtt úgy nyilatkozott, hogy közeledni akar a francziákhoz (231. 1.) Nem tudjuk, volt-e és mennyiben része ebben Zrinyi Miklósnak ? Minden valószínűség szerint azonban itt csak Zrinyi Péter egy hebehurgya lépésével van dolgunk. 1664. szept. 27. azonban Bonzy Péter velenczei franczia követ jelenti urának, hogy Zrinyi Péterné üzentette neki : férje Péter és sógora Zrinyi ]\Iiklós annyira el vannak keseredve a bécsi udvar elleu, hogy készek magukat franczia oltalomba adni, és ha a király érdeke kivánja, Magyarországon forradalmat támasztanak az osztrák ház ellen, a mire az elégületlen nemesség hajlandó, valamint készek minden másra is, hogy királyt cserélhessenek (239.) Ekkor még Bonzynak nem volt tudomása a vasvári békéről. Mikor a béke köztudomásúvá lett, s Bonzy — nov. közepén kérdeztette Zrinyi Péternét: nem változott-e a helyzet? - a válasz