Századok – 1890
Könyvismertetések és bírálatok - DR. PAULER GYULA: Monumenta spectantia Historiam Slavorum meridionalium vol. XIX. 347
350 TÖRTKNET1 IRODALOM. XIY. Lajosban támadt fel, mikor Lubomirski elfogatására semmikép sem került a dolog, a gyanú, bogy Vitnyédynek nincs is komoly szándéka, hanem csak pénzt akar kicsalni a francziáktól. Azonban e gyanú, melyet úgy látszik Gremonville sem osztott — semmikép sem nyer igazolást az előttünk fekvő adatokból, sőt Gremonville hallgatása megczáfolja Nádasdynak azt a rosszakaratú vádját is — melyet pedig eddig el kellett fogadnunk, oly positivitással állította —, hogy Lubomirski halála után a nádor és Yitnyédy el akarták hitetni Gremonvillel, hogy ők megmérgezték Lubomirskit és azért tőle jutalmat követeltek. Érdekes, hogy Vitnyédy mindjárt eleinte, 1665. jun. havában, tervet készített, és ada be Gremonville-nek, melynek pontjaiba szerinte - a franczia király Zrínyi Miklóssal szemben kész volt megegyezni. A tervezeten meglátszik az ember, ki Zrínyi Miklós elmélkedéseit Mátyás király felől olvasta, Magyarországért több lelkesedéssel, mint higgadt ítélettel rajongott. Nemcsak szövetséget keresett e terv — franczia befolyás utján — a német választókkal és lengyelekkel : hanem az ország minden elszakított részének visszaszerzését is követelte, értve ez alatt nemcsak a törökök birta részeket, a szepesi városokat, hanem még Csehországot, Morvát, Sziléziát, és a hét luzacziai várost is, melyek hajdan a magyar nemzeti királyoknak hódoltak, a magyar királytól függtek — »in umbra regis Ungariae extiterant«, — »a mint azt az évkönyvek, békekötések és szerződések bizonyítják.« (39, 257. 11.) Nádasdyval, kit eddig mindig aulicus embernek tartott Gremonville s kitől — mint tudjuk - óva intette Zrínyi Pétert — először Achauban 1667. január 15. találkozott a követ, mikor már Zrínyi Péterrel és Wesselényivel megkötötte a szövetséget. Nádasdy részletesen végig ment mindenen, írja Gremonville jan. 20.1667.XIY.Lajosnak (83.1.),a mit eddig ajánlottam, hanem ő sokkal több józan észszel és Ítélettel tekinti a dolgokat, mint a többi, a mint hogy neki sokkal több képessége és világismerete is van a többinél.... különben én még nem tudom, mit tartsak őszinteségéről. Igen rossz embernek kellene lennie, ha úgy tudná magát tetettni !.. egyébiránt,nagy gazembernek is tartják! »il passe pour un très grand fourbe.« További érintkezésében azután mind inkább növekedik véleménye Nádasdy tehetségeiről, ki világravaló ember, felfogja az ő álláspontját, de még bizalmatlankodik benne, bár ezt a bizalmatlanságát is lassanként eloszlatta a gróf. Igen érdekesek és legnagyobb részt újak a részletek, melyeket két további találkozásáról (jun. 16-ikán, mely időpontot eddig ily határozottan nein ismertük, és nov. 1667.) Zrínyivel és Nádasdyval közöl. Az első (1667. jan. 15-iki) találkozásról meg vannak a bécsi titkos levéltárban a Fekete-Nagy Ferencz-féle feljelentés