Századok – 1890

Értekezések - RÁTH GYÖRGY: Aragoniai János - I. közl. 328

332 RÁTU GYÖRGY. méltókép be tudta volna tölteni. A mult nyáron az érsek ismétlé elbocsátása iránti kívánságát. Ekkor abban egyeztek meg, hogy ez engedje át székét János esztergomi érseknek, kit mint tapasztalt és bölcs férfiút szerfelett kedvel, s kiről teljesen meg van győződve, hogy miként eddigi méltóságait érdemmel és dicséretesen viselte, úgy a salzburgi érsekséget is méltóképen fogja kormányozni. Bernát érsek a császár eme szándékába készséggel, önként, kényszerítés nélkül beléegyezett, s késznek nyilatkozott méltóságáról az esztergomi javára, rangjához illő ellátás fejében leköszönni. E felől biztosíttatván, az egyezmény véghezvitelére csak annyi időhaladékot kért, míg a dolgok felől a káptalant és az egyházmegyei papságot értesíti. Sőt azt is fogadta, hogy ezek ellenzése daczára sem fog késni az érsekség átadásával. A mint azonban az udvartól székhelyére visszatért, megváltoztatta szándékát, s a káptalant ugyan összehívá, de midőn a császári követek az egyezkedést előadták, az érsek azt felelte, hogy egyáltalában nem kiván egyházától megválni ; s ha kezdtek is e tárgyban vele egyezkedni, ő az ajánlatba belé nem egyezett, hanem hozzájárulását megtagadta. Az ekkép megcsalt és kijátszott császár nem hajlandó az érseknek ily botrányos magaviseletét tűrni, s kéri a szent atyát, hagyja meg a forliviói püspök, mint németországi apostoli követe útján a salzburgi érseknek az egyezség teljesítését ; az érsekség kormányzatát pedig, addig is míg a dolog eldől, bizza János esztergomi érsekre. A hitszegő ellen egyébként a római szent birodalom törvényei szerint is megindíttatott a törvényes eljárás. EzenfelülFridrikapápához,kérelmének előmozdítása végett, a kraini érsek vezetése alatt még külön követséget küldött, más részről pedig a salzburgi érsekségnek örökös tartományai területén levő ingó és ingatlan vagyonát elfoglalta, s egyéb megtorló rendszabályokat is alkalmazott. Ekkor Bernát érsek liogy magát a császár további üldözései ellen biztosítsa, Mátyással védszövetséget kötött, és ezt a pápának a körülmények felsorolása mellett, melyek arra kényszerítők, bejelenté.2) Eme szerződés értelmében a király az érsek birtokainak oltalmát Fridrik minden megtámadása ellen magára vállalta ; az érsek ellenben a kijelölt váraknak és Karinthiában fekvő minden jószágainak átadását igérte, melyeket azután Mátyás nyomban el is foglalt. ') Eme levélnek, úgy a császári követek megbizó levelének másolata a Mircse-gyűjteményben. 2) Szt. Márk kvtár. Bolle ed Atti della Curia Rom. Busta nr. 23. Mircse-gyüjtemény.