Századok – 1890

Értekezések - RÁTH GYÖRGY: Aragoniai János - I. közl. 328

ARUAGONIAI JÁNOS. 331 gomi érsekségtől két évvel előbb jogtalanul történt megfosztásával, hanem utóbb, tudtán kivűl s meghívása nélkül ellene titkos vizsgálatot tartott : hogy a mi életénél kedvesebb előtte, hírnevétől s becsületétől megfossza. Ha bármi súlyosan is vétkezettt volna, a mit egyébként soha nem bizonyíthatnak reá, a világi hatalomnak semmikép nincs jogában őt a pápa beleegyezése nélkül elitélni, s egyházától megfosztani. Kéri ennélfogva az anyaszentegyház fejét, ne tűrje el a rajta elkövetett igazságtalanságot, s tegyen intézkedéseket egyházába visszahelyeztetése iránt. A mi ha megtörténik, ő kész törvényes birája előtt minden vád ellen megfelelni, s kimutatni ártatlanságát. ') Ennek a panasznak ugyan nem volt sikere, de viszont Mátyás sem ért czélt, s még 1478. évi okt. 28-án kelt levelével is eredmény nélkül szorgalmazta a vizsgálati jelentés elintézését.2) Szint oly kevéssé vezettek sikerre azok a közvetlen alkudozások, melyeket a király a Gráczban tartózkodó Fridiikkel a következő november hó elején megindított. Követe Bangoni egri püspök és bibornok meleg hangon biztosítá a császárt küldője szíves indulatáról, s mindenkép azon volt, hogy a két fejedelem személyes összejövetelét kieszközölje. A tanácskozás közben továbbá az a terv merült fel, hogy a salzburgi érsek Beckensloer javára bizonyos nyugdíj, és a bécsi püspökség fejében, érsekségéről köszönjön le, ezenfelül pedig Mátyás az előbbinek az esztergomi érsekségről való lemondásáért, és az időközben elvont jövedelmekért bizonyos anyagi kárpótlást nyújtson.3) Az egyesség mi okból nem tudjuk — Mátyás engesztelékeny hajlama daczára, ez alkalommal sem jött létre, sőt Fridrik, a mennyiben az említett tervet egyoldalúlag akarta keresztül vinni, újabb bonyodalmakat idézett elő. A tényállást a császár a pápához 1479. márczius 9-én Gráczból intézett levelében akként adja elő, hogy Bohrer Bernát salzburgi érsek már kezdettől fogva egyházmegyéjének kormányzására alkalmatlannak bizonyúlt s ezt utóbb maga is belátván, kérte felmentését. E kérelmét nem teljesíté mindjárt, mivel abban az időben nem volt oly kegyelt egyéne, kivel az érseki széket !) Beckenslocrnek a pápához Gráezból 1478. aug. 18-án kelt levele. Szt. Márk könyvtár. Classis X. Codex CLXXV1II. Másolata az Akadémia Mirese-gyüjteményében. 2) Mátyáskori dipl. eml. IV. R. 328. 1. 3) A forliviói püspöknek Gráezból 1478. nov. 5-én kelt jelentése a pápához. Szt. Márk kvtár. Classis X. Codex CLXXVII ; Mircse-gyiijtemény ; és a milanói követnek 1478. november 12-én kelt jelentése; Mátyáskori dipl. eml. II. R. 373. 1.