Századok – 1890

Tárcza - Történelmi értekezések iskolai értesítőkben 87. V. J. 271

:274 TÁECZA. Jól ismeri tárgyának ege'sz irodalmát, a régit és újat egyaránt ; e mellett, bár — úgy látszik — sok tekintetben hatása alatt áll Boissiernak, mégis nem egy önálló véleménye vagy felfogása vau. Az előadás szintén gondos, élénk s mégis komoly, mely kellemes olvasmáuynyá teszi az egész dolgozatot. A fehértemplomi m. kir. állami főgymnasium értesítője Mai'cus Aurelius életéről, gondolatairól közöl dolgozatot dr. Vajda Károly tollából. A szerző úgy találja, hogy a Marcus Aurelius pliilosophiája karöltve jár a keresztény vallás magasztos eszméivel s így öt többé-kevésbé az első keresztény római uralkodónak nevezhetni. Ez alapgondolat végig húzódik az egész dolgozat eszmemenetén, az író egész felfogási körén, összes adatain. S valóban az a gondos szemelvény, a melyet M. Aurelius irataiból összeválogat, ezt látszik bizonyítani. Különben a szerző nem közönséges ügyességet mutat argumentumainak összeállításában s mint író is fölül áll a középszerűn. M. Aurelius iratait s a keresztény világ philosophiáját élénk párhuzamba állítja egymással, rámutatva mindenütt az egymással egyező eszmékre. A kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló kolozsvári rom. kath. főgymnasium ÉRTEslTőjÉ-beu Farlcas József, ismert classica-philologusunk, ki az iskolai értesítőket is tartalmas dolgozatokkal szokta gazdagítani, Titus Flavius Vespasianus élet- és jellemrajzát nyújtja. A szerző előtt első sorban mindig a nevelés ügye van főszempontúl kitűzve, de e szemponttal oly ügyesen tudja a szakember szempontját egyesíteni, hogy ez ügyesség a kezünk közt megfordult értesítőkben ritkítja párját. Az egykorú források egész csoportját felhasználja, de azért az adatok útvesztőjében el nem téved. Mindig, minden fejezetben ki tudja számítani dolgozata arányait s a helyes beosztás kiváualmait sehol sem lépi át. Titus ifjú korát, a közállapotokat, Titus alvezérségét, Jerusalem ostromát, Jerusalem pusztulását, Titus diadalmenetét, uralkodását, halálát és általános jellemét egyforma gonddal s folyékonysággal, tapintattal beszéli el. Vizsgálja mint embert és államférfiút egyaránt s jellemének alkotó vonásait ügyesen emeli ki. Az egész dolgozat hosszas tanulmány, érett megfontolás, a tárgygyal való rokonszenves foglalkozás gyümölcsének látszik. Szerző nem úgy tesz, mint többen a programmértekezők közül, hogy elővesznek valamely nagyobb szakmunkát s kevés változtatással kiírnak belőle egy fejezetet : hanem, látszik, hogy belehat szaktárgyába s annak minden részletébe. Bár hasonló buzgalmat mennél többször tapasztalnánk a magyar történelem s irodalomtörténet tanárainál is ! — A jAszóvári prémomtrei kanonokrend kassai fögymuasiumának évi jelentése Takács Menyhért-nek az eleusisi mysteriumokról írt dolgozatát közli, a melyet szerzője, mint mondja, a régiségkedvelő ifjúságnak szánt, de mások is élvezettel olvashatják. Takács szintén bele vau avatva tárgyának legkisebb részletébe is ; forrásai azt mutatják, hogy szorgalmasan tanulmányozta az ó-világnak tárgyára tartozó adatait. Egyszersmind az újabb véleményeket is figyelemmel kisérte.