Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249

262 TÖRTÉNETI IRODALOM. 2-49 ma is fenn vannak, azért, mert ott a római miveltség a római; lakókkal együtt nem tűnt el, hanem csak lassanként ; a hagyományok nem szakadtak meg hirtelen és egészen, sőt átszállottak a más nemzetiségű új lakókra is. Pannoniában már csak a Syrmium és Sisek név él, mert a hunok, góthok, longobárdok, avarok a római hagyományokat, ha lassan is, de egészen megszakították. Még könnyebben s hamarább történt ez a régi Dakiában, a hol a római uralom egy századdal későbben kezdődött s két századdal hamarabb szűnt meg hirtelen s csaknem egy csapással. Nem csoda tehát — mondja H. — ha Dákiában egy római helynév sem maradt fenn. Mikor az új lakók e helyen a góthok és hunok után megjelentek és letelepedtek, csak néma romokat találtak, de a múlttal egybekötő társadalmi hagyományokat nem. Hogy ez új, lakók szlávok voltak, mutatja a számtalan szláv helynév : Szolnok, Szereda, Magura, Szpod, Miroszlava, Tapolcza, Toplicza, Bálványos stb. A hires Sarmizegetusa és az utána következett TJlpia Trajana Augusta — mely három Dákiának volt fővárosa — sem tarthatta fenn nevét, magyar neve Várhely, szláv neve Gredistje lett. A szlávok sehol sem találtak egykori római népmaradványt és gyarmatosokat, a római műveltségnek sem volt semmi nyoma. Mikor később a magyarok foglalták el Erdő-elt, Erdel-t (latinul : Ultrasilvaniát), úgy Pannonniában, mint a Tisza és Duna között is csak szlávokat találtak; a nyelvökbe bejutott tömérdek szláv szó megczáfolhatlanúl igazolja azt ; ha másféle népet, talán rumäneket találtak volna ott, azok nyelvének hatása látszanék a magyar nyelven. De államot alkotni a szlávok sem voltak képesek. Van ugyan Magyarországon néhány szláv városnév : Csongrád, Vissegrád, Nógrád, melyek szláv várak emlékét tartották fenn, de Erdélyben Moigrad-on kivül egy sem volt. A magyar honfoglalás magyar elnevezéseket hozott létre : vár,. szék, innen Kővár, Csicsóvár, Küküllővár sat. Magában a régi két Oláhországban is mind szlávok a folyó- és városnevek : Moldva, Bisztricza, Putna, Jalomitza sat. az elsőt, — Krajova, Tirgovist, Zlatina, Okna, Birnnik az utóbbit igazolják. A mint Erdélyben, megszakadt a római műveltség, úgy a kis és nagy Oláhországban is, a hol az soha nem virágzott, arról beszélni nem lehet. De a szlávok nem voltak elegendők az ország benépesítésére s a besenyők és kunok gyakori támadásai ellen megvédésére.. A királyoknak tehát gondoskodni kellett új lakosok betelepítéséről. Ezért vagy már szent László alatt, (1077—1095.) aki Erdélyt politikailag és egyházilag rendezte, vagy utóda, Kálmán király alatt (1095—1114.) és II. István idejében (1.114— 1131) az ország keleti határai védelmére székelyeket telepítettek. Ezek felől jó korán ethnographiai-genealogiai mesék terjed-