Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249

TÖRTÉNETI IRODALOM. 263: tek el. S minthogy a mikor az ország népeinek eredetét nyomozni kezdették, ezeket meglehetős szilárd tömegben s politikailag is elkülönítve találták ott, és mivel azok úgy nyelvökben bizonyos őskorúságot, mint politikai és gazdasági viszonyaikban az ország más magyar lakosaitól némi különbözéseket őriztek meg : bennök a hunok közvetlen utódait hitték felfedezhetőnek, a kik a hun birodalom szétrombolása óta ott békében és senkitől észre nem véve laktak, s rejthelyökből csak akkor jöttek ki, mikor a magyarok az országot elfoglalták. A székelyek tehát, mint Erdély magyarúl beszélő határlakosai, a kiknek megtelepedéséről semmi történeti adat nincs, a legigazibb hunoknak tekintettek, s e nézet náluk néphitté is vált. Sok derék székely még ma is oly igen hiszen abban, mint egyedül idvezítő vallásában, akár r. kath., akár reformált, akár lutheránus, akár unitárius avagy szombatos (Hunfalvy tévedésből sombatarisch-1 írt sabbatharisch helyett) legyen ; mert a székely nép- közt vannak mind e felekezeteken levők, csak a görög egyháznak nincsenek ott hívei.... (Ujabban bizony vannak mindkét görög hitfelekezetnek,mindenik régi székely székben). A székelyek oly magyarok — folytatja Hunfalvy — mint a többiek, s nem állnak közelebb a letűnt hunokhoz, de messzibb sem mint emezek ; hunokhoz való viszonyukat meghatározni nem lehet, mert ezekről semmi sem maradt fenn, amiből ethnographiai sajátságaikat kinyomozni lehetne. A székely nyelvben nem található semmi archaismus, a mi Magyarország egyik vagy másik vidékén meg ne lenne ; tartalmazza mindazon török, szláv és német kifejezéseket, melyek a közönséges magyar nyelvben előfordulnak : szóval, nincs más története, mint a magyar nyelvnek. A székelyek az anyaországból telepíttettek át, mint annak őrei, a keleti határokra. A székelyek között a XYI-ik századig fenállott nemzetségi alkotmányrendszerről Hunfalvy azt írja, hogy ez visszaemlékezés a magyar nép azon időbeli eredeti társadalmi viszonyaira, a mikor azokat a nyugatról kölcsönzött intézmények : a királyság, az egyházi aristocratia s az ennek hasonlatára kifejlődött politikai aristokratia még egészen szét nem rombolták volt. Az eredeti magyar nemzetségi alkotmányrendszerről csak Constantinus Porphyrogenitusnál található némi tájékozás. » A turkok — úgymond — nyolcz nemzetségből állanak, mindenik saját főnök alatt, de a kinek ők nem alattvalói. A folyók mentében laktak, a melyektől nevöket vették. Közegyezésök szerint mindnyájan kötelezve voltak a megtámadott félnek segélyére menni. Örökös fejők Árpád nemzetségéből való volt. Ezen kivűl volt még két főméltóságuk : a Gylas és Karchan, a kik a birói tisztet gyakorolták. A törzsnemzetségek alnemzetségekre oszoltak, a kiknek külön birtoka a nemzetség minden tagjával közös volt. A nem-