Századok – 1890

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Die Rumänen und ihre Ausprüche írta Hunfalvy Pál - I. közl. 249

TÖRTÉNETI IRODALOM. 261: rtott egészen helyre. De már ezelőtt szorosabban össze kellett •fűzve lenni eFekete-Magyarországnak az anyaországgal.minthogy I. Géza a Garam folyó mellett 1075. alapított Sz. Benedekről nevezett apátságnak az Aranyos melletti Turda várához tartozó sóbánya fele jövedelmét adományozta. I. László alapította a váradi és zágrábi püspökséget, Horvátországot Magyarországhoz csatolta, megverte a kunokat, a kik a besenyők legyőzetése után Magyarország keleti részének szomszédaivá levén, oda gyakran betörtek, s ellenök országa keleti határait biztosította politikailag és egyházi tekintetben rendezte Fekete-Magyarországot, melynek ezentúl Erdő-el (Érdél, azaz Erdőntúli ország, latinúl Ultrasilvania, később (Transilvania) neve lett. O alapította az erdélyi püspökséget is, székhelyévé Gyula-Fejérvárt tette, a hol I. Gyula fejedelem lakott. Az első püspök neve, a miről oklevél tanúskodik, 1103, inkább 1113. évben jön elő. I. László a magyar állam második alapítójának méltán tartatik. Ezérttartja őt Erdély patrónusának s ez érdemeiért avatta az egyház a szentek közé.« Ezen túl Erdély inkább kibontakozik azon őskori homályból, a mi a római uralom megszűnése után ráborult. AzAluta, Marisius. Crisius, Samus, Boza, Ampela = megmagyarítva : Olt, Maros, Körös, Szamos, Bozza, Ompoly nevek felénk hangzanak ; mert a folyóknak tartós élete szokott lenni, s nevök egy népről • a másikra öröklődik. Majd jőnek elő szláv nevek: Patak, Bistra, Kraszna Zalatna, Kovászna, végre magyarok : Aranyos, Szilágy. Nyárád, Vargyas, Homorórl, Kormos (Kormos-langos, az életben így ismeretes) Egerpatak, Árpás. A régi magyar folyónevek közül, mint ó-magyar nyelvkincs kiemelkedik a Sajó = sav-jó, Berettyó = Berek-jó (Hainfluss), KtíküUö e régi magyar szóból : kükül = tövis, Fekete-ügy, az ügy a viz ó-magyar neve, egregy, e régi magyar szóból egrügy. Ide sorozható lett volna még Háromszéken az Uz vize, Udvarhelyszéken a Fejér-Nyikó. A szászok között vannak német folyónevek is : Hartbach, Cibin-bach stb. Yan tehát latin, szláv, magyar, német folyó-név, — jegyzi meg Hunfalvy — csak a rómaiak utódaitól elnevezett .folyó-név nincs egyetlen egy is. E tekintetben még érdekesebbek a helynevek. Mikor az Erdő-el vagy Ultrasilvania használatba jött, •egész országszerte szláv helynevekkel találkozunk, a mihez •csakhamar magyar, később német nevek csatlakoznak. A sok dák helynév közül, mely a római korszak alatt még élt, azon homályos korszakot egy sem élte tul. Brittanniában, Galliában, Germaniában, Noricumban a helynevek még akkor is fenmaradtak, mikor a nép rómaiságából teljesen kivetkezett, sőt